mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Pulp - Mile End

2010.08.12. 09:00 - apróbetűsrész



A toalett hátsó fala voltaképpen egy jól megtermett fémlap, amit akkor szokás levenni, ha meg akarjuk nézni, mi újság, hogy mennek a dolgok a vízhordó csövek környékén. Laikus szem sok örömét nem leli e látványban: az ízléses khaki színűre festett beltérrel bíró, drogériákban kapható kemikáliákkal őszi fenyőerdő illatúra varázsolt, minden igényt kielégítő WC-fülke rendjét és egységét jó alaposan megbontja az a négy irgalmatlanul nagy cső, ami egyszer csak ott sugározza a tekintélyt a mi lakásunkban; a rajtuk boldogan futkározó csótányok pedig egy percnyi néma áhítattal és vigyázzállással nyugtázzák, hogy territóriumuk határa minden korábbinál jobban kitágult.

Épelméjű panellakónak éppen ezért esze ágába nem jut ilyen módon átrendezni a mellékhelyiséget, egészen addig, míg a már úgy egyébként is gyanús (de egy jó darabig azért kényelmes kézlegyintéssel elintézhető), egyre jobban hallható csöpörészés mind intenzívebbé válik, s a barátságos szivárgás, amivel egy precízen odahelyezett törülköző eddig gond nélkül megbirkózott, már arra a visszavonhatatlan felismerésre kényszerít bennünket, miszerint "Megint ázunk, bazmeg!"

Mire ez tudatosul bennünk, már a csengőn tenyerel az alattunk lakó kínai család, ahol az apát úgy hívják: Szü. (Szü annak idején megosztotta velünk az "ősi kínai gyógymódot", miszerint torokfájásra legjobb meginni fél liter felforralt Coca-Colát, melybe előzőleg gyömbért aprítottunk. Azt mondta, Kínában mindenki ezt issza. Ez elég tisztességes referencia, ennyi ember nem tévedhet - gondoltam, és kipróbáltam, majd azon morfondíroztam, Szü biztos jól beszél-e magyarul.) A probléma tehát közös, most már csupán azt kell kitalálni, honnan ered az ázás. Mindannyian emlékszünk, mikor egy hasonló eset során a felettünk lakó szépkorú hölgy bokáig vízben gázolva nyitott nekünk ajtót, de még így is jelezni kellett neki, hogy mindent összevetve talán érdemes lenne lassan elzárni a csapot.

Mivel most láthatóan máshol gyökeredzik a probléma (ti. a csövek környékén), éppen ezért bárminemű hezitálás helyett felkeressük a gondnokot, akit ugyan már közös képviselőnek hívnak, de fő lelőhelye továbbra is a közeli bisztróban van. Ő - és ezért minden elismerés megilleti - rádiótelefonján azon nyomban riasztja a diszpécsert, aki azon nyomban riasztja a vízvezeték-szerelőt, aki - mint kiderül - ugyanazon bisztró hátsó szobájában biliárdozik, és épp a feketét tenné el, mikor megzavarja a frissen letöltött csengőhangja.

No, hát végül nem ő jön, hanem egy szintén riasztott kollégája, merthogy "nála vannak a szerszámok" (neki a Zsiguli-mosást kell felfüggesztenie). Innentől már gyorsan zajlanak az események: mivel a pajkosan gőzölgő (tehát melegvizes) cső a likas (és éppen nálunk), ezért ideiglenesen körbetekerjük a portörlő ronggyal, majd elzárjuk a melegvizet a házban (kisvártatva halljuk az anyázást valamelyik felsőbb szintről), kalapálás, csörömpölés, (újabb anyázás) következik, de végül csak elkészül a cső, amiről szerencsére bebizonyosodik, hogy a ház tulajdona, úgyhogy a közös költségből "futja majd rá". Szü is felméri a kárt (a vízből ők kapták a nagyobbik mennyiséget), de azt meg a biztosító "állja", úgyhogy békés, nemzetek közti egyetértésben lemegyünk a bisztróba, hogy meghívhassam egy kólára. Gyömbért nem kap hozzá.

 

Címkék: filmzene soundtrack pulp angol trainspotting britpop 90es évek mile end






A bejegyzés trackback címe:

http://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr592213548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mouse RougYe 2010.08.12. 12:37:58

a mai blog is igen jó lett. Csak így tovább! :)

gyurmapok 2010.08.17. 17:55:17

már vártam, hogy mikor kerül elő :) (pont a hetekben találtam rá valamelyik winchesteren a back to mine válogatásodra - és henrikére)
amúgy kiváló szöveg megint, ha ezzel nem magunk ellen beszélnék, azt javasolnám, hogy egy külön blogot szentelhetnél ilyen stílusban ezeknek az írásoknak :D

apróbetűsrész · http://egyzene.blog.hu/ 2010.08.18. 14:16:33

@gyurmapok: hehe, az a blog nem működne egy hétnél tovább :D
én meg pont azon gondolkoztam a minap, hogy veled beszéltünk-e anno a back to mine-ról, és ezek szerint igen. szerintem még előkerül onnan egy-két zene :)