mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

The Dresden Soul Symphony - It's A Man's Man's World

2011.01.17. 09:00 - D-moll Hill



Nem tudom, hogy a nagyzenekari előadás, vagy a hölgyek énektudása okolható e a dologért (valószínűleg a kettő együtt lesz a felelős), de annak ellenére, hogy alapvetően nem vagyok a műfaj túl nagy kedvelője, ezt a videót mégis időről időre előveszem, hogy aztán egymás után újra, és újra lejátszhassam.

A  dal eredetlileg James Brown (és Betty Jean Newsome) klasszikusa 1966ból. A korszakot kevésbé kedvelő, vagy ismerő társaink számára a Rolling Stone magazin "minden idők 500 legnagyszerűbb szerzeménye" listájáról, a Keresztapa második részéből, vagy akár a Bronxi Mese egyik csúcs jelenetéből lehet ismerős. Jelen változata viszont a 2008-ban megjelent The Dresden Soul Symphony című (ismert soul slágereket nagyzenekari kisérettel feldolgozó) kiadványra íródott. 

Egyébként ahogyan az egy régi nagy sláger esetében elvárható, készült a darabból még néhány izgalmas feldolgozás. Közlük a talán legérdekesebb (és legismertebb) a Brown, Pavarotti féle duett.

Na, de térjünk vissza a mai darabhoz:

Bár, ha jól tudom, beletekerni nem ér. Én mégis, ha már úgy érzem mára elég volt a nótából, azért párszor még visszapörgetem 1:10-hez, és búcsúként néhányszor meghallgatom amint Tweet feladja a lecként Joy-nak.

Címkék: soul feminizmus james brown 2000es évek 60as évek the dresden soul symphony its a mans mans world






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr412589298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

leveletkaptamlájf · http://egyzene.blog.hu/ 2011.01.17. 09:11:33

Tyű a mindenségit!!! Hiányolok egy címkét :D:D

gyurmapok 2011.01.21. 09:56:40

ez nagyon jó, és vicces, mert pont az elmúlt héten jutott eszembe hirtelen a brown-pavarotti-féle performansz. na de ezt a két hangot! (mondjuk ezt aztán főleg lehet írni a két legendára is :)

firdaws 2011.03.10. 19:03:30

Jajj, ezt ma is meghallgattam ám!!!
süti beállítások módosítása