Akárhányszor belefeszülök, mindig ugyanaz az eredmény, főleg amióta néha karakterekbe foglalom a zenékről alkotott/ihletett véleményem. Sokszor végigpörgettem már az agyamon, hogy oké hogy a zenékről szinte lehetetlen obejktívan és kategórikusan nyilatkozni, mégis melyik lehet a legeslegmagasabb színvonalú zene/zenekar azok közül, amiket én ismerek. Mindig ugyanarra a válaszra jutok. Akármennyiszer elemeire szedem és megértem az alkotóelemek kölcsönhatását, aprólékosan föltérképezem a techinka mélységeit, mindig egyértelmű a válasz.
Én ki merem jelenteni: Nem ismerek a Másfélnél jobb műhelyt a zenegyártásban. Bár az "ismertem" persze helyesebb megfogalmazás lett volna, de ezen már lamentáltunk az egyik hétfőn, igaz-e?
Hölgyeim és Uraim, ez itt a lecsupaszított tökéletesség.
Mindenki tökéletesen ura a hangszerének és maximálisan bejárja annak határait, kivéve a gitár, de annyi gitárközpontú zene van/volt/lesz, hogy nem is hiányzik igazán. A szikrázó kreativitiás és heveny, energikus végrehajtás pedig maga a varázslat. Ennek a kompzíciónak nincs szüksége maskarára, megjátszásra, erőltetésre, hazugságokra, nem kell elbújniuk a zenészeknek a zongora mögé sírni, mint a osztrák szappanosbőrű emós lánynak, ez kérem megállja a helyét a maga puszta valójában.
Lehet ennél jobban szeretni másokat attól persze, megvallom magam is úgy gondolom van amit jobban szeretek, de...
Utolsó kommentek