Nem titok, a zene mellett van egy másik kattanásom is, ezek pedig a könyvek. Itt az év vége, és valami listát kéne írnom, hogy az év lemezei, meg az év számai, meg az év koncertje, de valahogy nem sikerül. A könyves listám bezzeg két perc alatt megcsináltam. Úgyhogy most egy kicsit csalok, és kezdjünk ezzel.
(A lista nem az idén kiadott könyvek alapján készült, hanem - értelemszerűen - azokból, amiket idén olvastam.)
1. Az év legjobb verseskötete
Rakovszky Zsuzsa: Visszaút az időben
"Áttetsző lennék, mint a csecsemők,
hajviseletemből és érzelmi életemből
minden fölöslegeset száműznék. Ezzel szemben,
amelyiken piros pettyes kötélben
medvék táncolnak, azt jelentené, hogy
őszinte vagyok, gyermeteg, merő
tejszagú jószándék, formákra mit sem adnék,
meghitt szobánkban hömpölyögnék, nagy piros szív,
gyöngédségem hánytorgó húslevesben,
varangy uborkában, selymes sápadt befőttben
tárgyiasítanám."
2. A év legjobb mesekönyve
Hervay Gizella: Kobak könyve
Végy egy totál depressziós erdélyi írónőt, aki olyan szép verseket ír, hogy beszarsz, de ehhez persze olyan életének kellett lennie, amit szinte lehetetlenség elviselni. És amit persze ő se viselt el túl sokáig. A versek mellett írt egy gyerekkönyvet is kisfiának, Kobaknak, aki még a könyv készülése közben meghalt.
Ha érdekelnek Fiathatszáz történetei, itt olvashatod el őket.
"– Ha megnövök, építek egy óriási mozgólépcsõt – mesélte Mamának. – Az olyan mozgólépcsõ lesz, hogy felvisz egész az iskoláig. Mert az iskola a hegy tetején lesz, egy régi várban, hogy könnyen megtanuljuk a történelmet. Egyik bástyájában lesz a csillagvizsgáló, és minden gyereknek lesz egy távcsöve meg egy számológépe, hogy ki tudja számítani a csillagok járását. A másik bástyáról fogunk ejtõernyõvel ugrálni lefelé, a harmadik lesz a helikopterállomás, a negyediken lesz a magaslati napozó. Mikor kicsengetnek a csillagvizsgáló óráról, akkor mozgólépcsõn gyorsan a helikopterállomásra megyünk, mindenki kap egy helikoptert, és körberepüljük az aznapi földrajzleckét, mint a madarak."
3. Az én legjobb külföldi regénye
John Updike: Gyere hozzám feleségül
Első találkozásom Updike bácsival, ami valószínűleg nem az utolsó, jobb helyen nem is történhetett, mint Dobogókőn, egy műfordító hétvégén. Több órás biciklizés (Pestről) majd hegynek felfelé tolás (Pilisvörösvártól) után megérkeztem a szállodába, megittam egy jó kávét, majd kifeküdtem a napsütésben a fák között himbálózó függőágyba, és elővettem ezt a könyvet. Pár nappal később, miközben már csak könnyedén lefelé kellett gurulni (és ha jól emlékszem, a könyvnek már a végére is értem), Cinematic Orchestrát hallgattam.
"– Te? Jerry? A vállad fölött lelátok az öbölre, van ott egy kis vitorlás, meg a távolban egy falu, és a hullámok a sziklákig csapnak fel, és minden olyan napsütötte és olyan gyönyörű? Ne. Ne fordulj hátra. Higgyél nekem."
4. Az év legjobb magyar regénye
Lázár Ervin: A fehér tigris
Szégyen szembe be kell vallanom, hogy idén olvastam életemben először Lázár Ervint. Bár, azért azt hiszem, elég rendesen pótoltam a lemaradást a Berzsián és Didekivel, a Tuvudsz ivíggyel, a Hétfejű Tündérrel meg a Szegény Dzsoni és Árnyikával... A fehér tigris pedig a szerző egyetlen felnőtteknek szánt könyve, ami legalább olyan zseniális, mint a meséi. Olvassatok sok Lázár Ervint!
"Ha valaki megtanulta ismerni a csendet, soha nem marad egyedül. Makos Gábor azt hitte, birtokába vette az erdőt, pedig ezek csak a téli erdő csendjének zajai voltak, s hol van ez a nyári falombok neszezésétől kísért csendkoncerthez?"
Utolsó kommentek