Mit tudunk az észtekről? A népelnevezésükből adódó hülye szóvicceken kívül? Tudjuk mondjuk, hogy nagyon aranyos nyelvük van. Azt is tudjuk remélem, hogy éppen most Észt hét van, és aki nagyon siet és most elindul, még oda is ér 3-ra a Kazimirba a gyorstalpaló észtórára, és a közben elfogyasztható észt finomságokra.
Tudjunk meg közben valami mást is az észtekről, mondjuk azt, hogy van nekik egy Mari Kalkunjuk.
Mari Kalkun Észtországban született, ott is egy idilli helyen: Võrumaa-ban, a lett határhoz közel. Házuk egy hegy tetején állt, még a dédnagyapja vette a századfordulón. Itt töltötte élete első éveit, majd a nyári szüneteket Mari: feküdt a fűben, hallgatta a fákat és egyszerűen csak boldog volt. Ezt a természethez közeli érzést akarja visszahozni a zenéjével is.
Valószínűleg ezért választotta, a számunkra nem mindennapi, de Észtországban tradicionálisnak számító kannelt, ami tulajdonképpen a citera észt megfelelője, A fentebb hallható szerzemény 2010-ben kiadott második albumáról, a Vihmakõnõ-ről származik, és egy német kulturális műsor videót is csinált hozzá:
Head Aega!
Utolsó kommentek