mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

SQÜRL - Please Feel Free to Piss in the Garden

2014.05.12. 15:13 - plank.tone



Mostanában azt vettem észre, hogy egyre jobban vonzódom a diszharmonikus hangzásokhoz, annyira szép és tökéletesen tökéletlen. Még jobb, amikor nyúzzák a hangokat, hallani ahogy ég és szikrázik a villany az elektronikában, vagy ahogy szétszakad a hegedű vonója miközben az utolsókig feszülnek a húrok.

Tegnap a Nick Cave életének húszezer napját bemutató filmben is a mester minden lírai mélységein túl valahogy sokkal inkább élveztem Warren Ellis minden őrült és jófej pillanatát, ahogy beleéli magát és tényleg nem ismer határokat. A film zárójelenetének hangulata igazán maradandó nyomokat hagyott, ahogy a Jubilee Street levezetőjében Warren perceken keresztül kitartja és húzza a szebbnél szebb és fájóbb hangokat, és közben a hatalmas művészünk beleolvad a nagyvilágba. Erről sajnos nem tudok felvételt mutatni, de egészen hasonló hangulatot kelt a legutóbbi Jim Jarmusch filmnek a zenéje, a SQÜRL formációnak köszönhetően - amiben egyébként maga a rendező is játszik. A filmbe nem bonyolódnék most bele, de a zenéje annál emlékezetesebb, szinte az összes száma. Bár az albumot egybehallgatva eléggé összefolynak, de az egész leglényege ugyanez a szikrázó kiégés, miközben megpendülnek a lélek húrjai is - szinte a végtelenségig húzhatók a szenvedély és a szenvedés hangjai. A legfelüdítőbb szám pedig pont az, amelyik arra emlékeztet, hogy nem lehet állandóan érezni, és mindent benntartani, nem árt néha kiengedni és üríteni, hogy aztán újra erőre kapjunk: please feel free to piss in the garden.

 

Címkék: gitár soundtrack nyúz jim jarmusch sqürl






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr186155988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása