minden napra egy zene

Az elmút hetekben az ősz eleji mélabú vetett árnyékot amúgy sem derűs hangulatomra. Gondtalan szomorúság és az elmúlás öröme keveredett bennem, feladásra és újrakezdésre vágytam, meg arra, hogy kiegyenesedjen az ilyenkor kissé görbülő hátam. Múló állapot; ököllel…

  Miközben szedegetem össze a gondolataimat a frissen indult Polish Your Ears szériánk második felvonásához, az felismerés ért, hogy mekkora mázli, hogy a poszt éppen midsummers eve-re esik, úgyhogy én mindenkit csak bátorítani tudok arra, hogy kerekedjen felül önmagán, csapja…

minden reggel az a reggel, amióta nélküled ébredek,állandósult a jelenidőm, már évek óta tart ugyanaz a reggel, felkelek, teszek-veszek, biciklizek, tekerek és forgok körbe-körbe nélküled, nagy csend a csend, ezért sokat beszélek, máskor meg még többet hallgatok, olyan mindegy,…

a mai poszt nem csak azért különleges, mert ez indítja a havonta jelentkező Polish Your Ears sorozatunkat, amelyben megpróbáljuk a kortárs lengyel zenei életet kicsit közelebb hozni a blog olvasóihoz, hanem azért is, mert feltehetőleg ez a blog történetében az első olyan alkalom…

Barrio Lindo abszolút frissességet hozott egyenesen Argentínából, a szó szoros értelmében. Egyrészt a holdkör társaság épp most dobta ki pár napja a különféle dél-amerikai népzenék által ihletett, az Andok erdeiben található érintetlen szent forrásokról elnevezett Menoko…

a hotel ablakából figyelem az elcsendesedő parkot, és közben hallgatom, ahogy szuszogsz, a kocsik zaja és a madarak üdvözlése közt, ahhoz képest, hogy ennek a városnak a mérete évekkel ezelőtt megijesztett, ez most egy nyugodtabb este, nem sokban különbözik a tengerparti…

Az egész egy rémálommal kezdődött, illetve nem is eggyel, egy egész éjszakányival. Miután összeszedtem, hogy melyik részlet honnan férkőzhetett a fejembe, már csak arra voltam kíváncsi, hogy miért most. Végre időben lefeküdtem, nevetve aludtam el Simpson család részekre, aznap…

Akinek még nem esett le, azzal ezúton közlöm: vége a télnek! Félig-meddig, legalábbis. Mert ez ugye roppant jó hír, mivel idén sem sikerült igazán megkedvelnem a telet - még ha voltak is gyenge pillanataim. De lehet örömködni egyéb okokból kifolyólag is, és még csak messze sem…

Egy valamirevaló popzenekedvelő (akinek tényleg minden egyformán popzene) úgy képzeli el a mennyországot, hogy ott kedvenc, már nem élő bálványait nézheti meg élőben. Így aztán nem nehéz elképzelni, hogy milyen tülekedés megy fenn egy Beatles, Doors, vagy Jimi Hendrix koncerten.…