mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Concept 1 - 11:22

2010.03.28. 09:00 - henrik_



Richie Hawtin. Ez a név megkerülhetetlen, ha elektronikus (tánc)zenéről beszélünk, sokrétű munkásságának köszönhetően jópárszor fogunk még itt vele találkozni. Lemezlovas pályafutása 1989-ben, Detroitban kezdődött, zenéket 1990 óta ír. Számtalan művésznév mögé bújva (és ugyancsak sok formáció tagjaként) alkot-alkotott, melyek közül a legismertebb a számára világhírnevet meghozó műanyagember, azaz Plastikman. Neki amúgy is van most aktualitása, hiszen épp ezekben a percekben ér véget az újraélesztett Plastikman-projekt várva várt turnéjának debütáló előadása.

Ennek ellenére én mégsem Plastikmanről fogok most írni. Történt ugyanis, hogy Richie Hawtin az erre a célra létrehozott Concept 1 alteregó alatt 1996 minden hónapjában kiadott egy (összesen 12) lemezt, rajtuk 2-2 számmal. Az akkori partykon, klubokban játszott, mindinkább hatásvadász elemekkel operáló zenékkel ellentétben ezek a munkák szinte a semmiből építkeznek. Lecsupaszított szerkezetek, vég nélküli monotonitás, kattogások: hűvös minimalizmus. Hawtin még minimalistábban bánik a számok címeinek kiosztásakor, ugyanis nincs nekik olyanjuk. A ma bemutatott muzsikára utaló "11:22" is inkább számozás: ez a sorozat tizenegyedik lemezéről a sorozat huszonkettedik zenéje.

Jó hallgatást!

 

Címkék: detroit richie hawtin plastikman techno 90es évek minimal techno concept 1






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr971874142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.