mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Cocteau Twins - Amelia

2010.04.08. 09:00 - leveletkaptamlájf



A Cocteau Twins együttest hallgatva sajnálom, hogy nem voltam brit huszonéves a 80-as években. Elisabeth Fraser egyéni és összetéveszthetetlen hangja – amit valószínűleg mindannyian ismerünk a Massive Attack Teardrop-jából – és Robin Guthrie kísérletezése a gitárral egy olyan hangzásvilágot hozott létre, amely a maga idejében újdonságot jelentett és zenekritikusok szerint hatása a mai napig érezhető.
Zenéjük mellett dalszövegeik is hozzájárulnak az együttest mindig is körüllengő sejtelmességhez – érthetetlen, Elisabeth Fraser által kitalált kifejezések, más nyelvekből, szótárakból véletlenszerűen kiválasztott és egymás mellé rakott szavak, és az ebből születő csoda: egy értelmezhetetlen szöveg, amelyet megértünk az őt tolmácsoló ének hatására.
A lenti dal az 1984-es Treasure albumon található, és az egyik kedvencem: az énekhang sokszínűsége és többszólamúsága (mintha két énekes lenne, pedig csak Fraser „játszik”), és a tipikus cocteau twins-es hangszerelés nagyon jól érzékeltetik, hogy milyen világ születésénél szerettem volna jelen lenni a 30 évvel ezelőtti Nagy-Britanniában.

 

Címkék: brit ambient gothic alternatív ethereal 80as évek cocteau twins poszt punk dream pop






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr721898397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pszichedélia 2010.04.08. 18:25:53

Gyönyörű dal, már vagy negyedszerre hallgatom. Köszönöm.