mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

trabant - the one

2012.12.01. 12:17 - aki nincs





(basszus, december van!

nem így akartam kezdeni, és egy diszkó számról akartam írni, de nem tudok napirendre térni felette; kicsit elszégyelltem magam, hogy egy decembert nem biztos hogy így illene kezdeni, de majd a téli depresszív kandalló romantikáját tegyük el holnapra, ma úgyis tavasz van odakint, és egyébként is mindjárt vége a világnak. tehát restart:)

a kispálék már délután, de mi már délelőtt elkezdhetünk a szombat esti diszkólázra készülni, annál is inkább, mivel ma este az a38-on efterklang, ami legalább annyira messze van a diszkótól, mint ide, na mi, nem ér máris kitalálni. viszont izland mégse lehet annyira messze, mert egy rakás kapcsolódási pontunk van velük; és nem csak az, hogy egy túl sok szót használó zenebuzi még mindig nem unja, hogy folyamatosan róluk ír, hanem például a mai egyzene banda is; semmi köze nincs az egyik személyes kedvenc egyzene bejegyzéshez, aminek szomorú apropóját az is adja, hogy xantus jános már nincsen közöttünk, mégis trabant ez is.

hogy a trabant mennyire istenkirály dolog, azt amellett, hogy e sorok írója álmából felriadva is végig tudná váltani a mind a négy sebességet még mindig, az is bizonyítja, hogy az illusztrációnak választott kép egy reykjavíki parkolóban készült nemrégen, tehát a kágéestés csoda oda is eljutott, ide nekem még egy ilyen romantikus autókarriert. így ez a trabant valószínűleg azért lett trabant.

és ide még egy ilyen bandát, mint ez: messze nem lehet őket csak ebből a számból megítélni, humoros, kikacsintós, rengeteg stílussal kevert -a bólogatós hiphoptól kezdve a megkapó szerelmes balladákon át mindent -, baromi okos elektró-popzenét csináln(tak?)ak, a csávó ironikusan modoros hangja és a kitűnő humorérzék ami biztos. a két lemezük tipikusan az a munka, amivel simán világhírűek kellene legyenek, akárcsak az autónak. többé-kevésbé ez mindkettőjüknek sikerült is, a második lemezüket a fatboy slim kiadója nyomta ki, és nem győzöm hangsúlyozni, hogy az egyik legnagyobb csiszolatlan gyémánt abból a típusú lemezekből, amiket egyaránt feltehetsz napozásra, telelésre, táncolásra és ücsörgésre is. ráadásul néhány ötlettől garantáltan vigyorogni fogsz, és az is szinte biztos, hogy ezek a dalok, még ha elsőre nem is tűnnek igazán érdekesnek, második meghallgatásnál már belülről is szólnak, nem csak kívülről. 

a szándékosan bugyuta szöveg mellett (gondolom az eladási listákon is szeretnének elsők lenni) kifigurázzák az egész kilencvenes sőt a nyolcvanas éveket is, az üveggitárban úszkáló halaknál már csak az idióta bajuszok, és a negyvenötödik másodpercnél megcsodálható arckifejezés tökösebb, és mindezt űbereli a háttérben feszítő naplemente giccs, lenyűgöző. ez a számuk volt az egyetlen, ami a videó mellett remixeket is kapott, méghozzá a kiadótól elvárható akkori felhajtással, már a videó is egy remixből készült, az eredeti album változat egy nagyon picit szofisztikáltabb, lágyabb (de a maxin az egészen brutál, akkori divatnak megfelelő brék és elektró őrületeket is gyúrtak belőle).


a bejegyzés vége után (én mindennel ez csinálom, az elején emlegetett világvégében is szerintem az utána levő dolgok az igazán izgik, sajnos tartok tőle hogy pont olyan lesz minden, mint előtte) a szokásos egyet olvasol, kettőt kapsz akció keretében egy bónusz videó, ami a másik klipet kapott felvételük, és ha lehet még viccesebb mint az előző; justin timeberlake ehhez a nyögdösésekhez képest kutyafasza (és késett is vele pár évet), a kilencvenes évek bőrdzsekis, villámgitáros, pirózós faszagyerekeiről nem is beszélve, de a legjobb megint a szöveg, meg persze a napszemüveg:

Címkék: disco trabant paródia izlandi






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr54941107

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.