mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

White Fence - Sticky Fruitman Has Faith

2012.12.18. 09:00 - apróbetűsrész



Itt az ideje, hogy valami olyasmit hallgassunk, ami visszahozza nekünk a hatvanas évek édes, színes, cukormázas világát. Igaz, hogy itt, a Balkán északi részén ilyen történetesen sosem volt, de hát éppen ez a szép benne. Lehet fehér léckerítéses kertvárosi udvarokra képzelni magunkat, szép lányokkal, szép autókkal, napsütéssel meg ehhez hasonlókkal. Valószínűleg ez csak az én személyes és téves benyomásom, de ahogy a második világháborút, úgy a magyar hatvanas éveket sem tudom nem fekete-fehérben elképzelni, ellenben ugyanezen időszak Amerikáját már gond nélkül meg tudom festeni az általam ismert 16 színnel.

ez a kép pedig David Lynch Kék bársony című filmjéből származik


Kicsit mintha ezt tenné a White Fence is ezen a popos, indie-s, enyhén pszi-módon (manapság nagyon kell vigyázni a pszichedélia-szóval, amióta a Colorstar zenéjét is ezzel a jellemzéssel próbálják tuningolni, úgyhogy inkább én se követem el többet azt a hibát, hogy mindenre ráhúzom ezt a szép szóvirágot.)
No meg azért az én gyerekkoromból is hoznak vissza valamit a srácok, mégpedig a Szerencsekerékben nyert egykazettás magnó szalagbegyűrésének semmivel össze nem téveszthető hangját. Íme:

Címkék: indie pop amerikai lo-fi 2010es évek white fence






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr584969940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

half nelson 2012.12.19. 10:38:10

nemreg lattam oket eloben, kesz idoutazas valoban! a Ty Segall-lal kozos lemeze pedig tan iden a legjobb dolog amit hallottam. nagyon jo ez a kis barati, zenei kozosseg (Ty Segall, White Fence, Mikal Cronin, Thee Oh Sees, The Fresh & Onlys)