minden napra egy zene

Ebben a dög melegben jöjjön valami könnyeden üdítő. A dal címe máris felidézhet egy ilyenkor vonzó orosz telet, arról nem is beszélve, hogy a banda neve egy vízesés. A szöveg ugyan nem éppen optimista, de mégsem megyünk mélyre vele a pokol kínzó tüzéig.  És ami miatt…

Telnek múlnak az évek, már két éve koptatom a második egyetemem padsorait, és szép lassan halványulnak az első által okozott örömök. Tudom még, hogy milyen perverzen bölcsészesen jó is volt kötelességből elolvasni novellákat, regényeket, drámákat, és nagy kedvenceket…

Embert barátjáról - nincs is ideillőbb mondás, hiszen Rebekka az egyik kedvencem, Ane Brun barátnője, a lenti klip és zene alapján pedig, aki az ő barátja, az az én barátom is.  

Valahol nem is olyan régen olvastam, hogy Jungnak egyszer volt egy álma: fáradthatatlanul vágta maga előtt az utat egy erdőben, majd egy tisztáshoz érkezett, amelyen állt egy kunyhó. Az ablakon át benézett, és ott látott egy embert imádkozni, és mivel nyitva volt az ajtó, bement…

Ennél jobb nem is lehetett volna hozzánk a természet, mint hogy a hosszú hétvégére ilyen jó időt hozott - pancsolás, kirándulás, jókedv mindenfelé. Így ez a dal tökéletesen illik ide, és visszahozza a hétvégét is, mert aki ezt hallja és dúdolgatja, ugye mindenki mosolyog:)?…

Nagy örömhír jött aznap, amikor kiderült, hogy a Warpaint koncertet ad majd nyáron a hajón a Soundkitchen-nek köszönhetően. Ez a koncertszervező csapat hatalmas piaci rést tömött be olyan zenekarok elhívásával, akikről eddig csak álmodni mertünk - és olyan habokat pakol fel…

Majdnem pontosan 71 évvel ezelőtt, 1941. március 28-án Virginia Woolf megírta a világirodalom egyik legszebb búcsúlevelét, mielőtt telepakolta zsebeit kövekkel, és végleg elmenekült az őt kísértő hangok elől. Legdrágább, Biztosan érzem, hogy ismét megőrülök: Érzem, hogy…

A minap láttam az A Dangerous Method című film bemutatóját, és mivel a pszichoanalízis születése és ez a korszak mindig is érdekelt, az biztos, hogy meg fogom nézni - és tuti nem az első sorból (onnan egyszer néztem moziban filmet, nem volt egy nagy élmény). Ez csak amiatt…

Már az elég ciki, hogy egy elvileg igényesebb zenét összegyűjteni akaró blogon erről a számról adtam magamnak a nevemet, nem? Az pláne, hogy ettől a rendkívül primitív daltól nem áll fel a hátamon a szőr, sőt, még kellemes nosztalgiát idéz elő. Úgyhogy jöjjön, aminek…

(...) A vágytalan hiányra, a meztelen magányra, a halál lépcsejére felírlak én. A boldog gyógyulásra, a szétfoszló veszélyre s az újszülött reményre felírlak én. S ez egy szó erejével kezdek el újra élni, hogy felismerjelek s neven nevezzelek: Szabadság. (Paul…