A matematika rockba ágyazásával pillanatnyilag felhagyva, ezúttal az
elektronikába injektált mértannal foglalkozom. A seattle-i illetőségű szarkasztikus
tekintetű Jeff McIlwain alias Lusine megjárva többek között a Shitkatapultot és a
Mute-ot, 2009-ben már a Ghostly International égisze alól örvendeztette meg
híveit "A Certain Distance" című albumával. Lusine downtempo, techno és IDM
vonalon mozogva - zömében mintegy vonalzó mentén - szerkeszti zenéit.
A lemezen másodikként fellelhető, vegytiszta boldogságot árasztó "Two Dots"
Britta Johnson érzékletes mozgóképanyagával kiegészülve az érettségit rég
maguk mögött hagyóknak is átismétlési lehetőséget nyújt. A könnyed, játékos
dallam Vilja Larjosto énekesnő filigrán tolmácsolásában két pont egy harmadikkal
történő társulásának és ezáltal háromszöggé alakulásának elementáris drámáját
definiálja. A trigonometria ilyetén szépségei a francia CIE 111 kortárs
cirkuszcsoport annak idején a Trafóban töredékesen bemutatott trilógiáját
idézik fel bennem, mely a vonal, a sík és a tér hármasságának tematikájára feszül.
Nektek pedig szabad az asszociáció...