Másodszor hívjuk segítségül a Dead Kennedyst, amikor punkízű őrületre vágyunk. Én még mindig az egyik legkülönlegesebb névválasztásnak tartom az övéket (bár állítólag létezett egy Menszátor Magdolna nevű magyar punk zenekar is - ha bármilyen információval bírtok róluk, azonnal szóljatok, mert így látatlanban is tisztelet s becsület kell hogy övezze őket), még akkor is, vagy tán épp azért, mert kiszimatolható belőle némi fekete humor. (A Kennedykről pedig - mármint az igaziakról - szerintem olvassatok összeesküvés-elméleteket itt és itt.)

A Too Drunk To Fuck pörgős, heves, energikus. Nem politizál ugyan, ellenben az irónia most sem hiányzik Jello Biafra szövegéből, hiszen megtalálta a kifiguráznivalót, ezúttal az alkoholfogyasztást kissé eltúlzó fiatalság személyében. A szám megihlette a Nouvelle Vague-ot is, betörték, magukhoz idomították az eredeti verziót, s kellemetes lounge-ot varázsoltak belőle, úgy vélem, sokunk örömére. Úgyhogy bátran hallgassátok ezt a változatot is - közvetlenül Kennedyék után.

Én pedig most bontok egy sört.