Japán zenei világa iránti rajongásunk már többször megmutattuk, különösen ha rockról van szó. Matematika helyett viszont ezúttal szívfacsaró instrumentális posztrock következik a négytagú Monótól. Sokan a Katsuhiko Maedaval közösen megírt Palmless Prayer / Mass Murder Refraint tartják a legszomorúbb, legsötétebb lemeznek, amit valaha alkottak, és azt hiszem nem is nehéz megérteni őket. Én viszont minél többször hallgatom az egy évvel későbbi Moonlightot, annál inkább érzem úgy, hogy talán a legfájdalmasabb zene, amit valaha hallottam, most pedig, hála a pocsék időnek és hangulatnak, nem kell őszig tartogatnom nektek.
Mono - Moonlight
2010.07.27. 09:00 - gyurmapok
Címkék: rock japán mono poszt rock 2000es évek instrumentál
A bejegyzés trackback címe:
https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr472178495
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
leveletkaptamlájf · http://egyzene.blog.hu/ 2010.07.27. 10:38:01
ennek a zenének köszönhetően legalább van miért örülnöm, hogy ilyen az idő, és így most raktad fel :)!
Utolsó kommentek