Pár napja elég csalódottan jöttem ki a Kolorádó Kidről. Nagyobb volt a füstje, mint...na de ez nem egy filmes blog. Vágvölgyi B. Andrástól, a film rendezőjétől, nem meglepő, hogy műve bővelkedik popzenei kikacsintásokban. Aki könyvet ír Tarantinóról, nyilván tisztában van a soundtrack és a popkultúra filmbe ágyazásának fontosságával. A filmben feltűnik kisebb-nagyobb szerepekben Menyhárt Jenő, Kiss Tibi, Palya Bea és Deák Bárdos Ági is.

Ezek a popzenei utalások nem sülnek el jól, többször kínosnak is éreztem őket (Menyhárt mint a Corvinisták vezetője...hát nem tudom...). Ez nem Amerika, régóta tudjuk, de attól mert kicsi az ország, meg belterjes, pffúj, tudom, na mindettől függetlenül még lehetne ezeket a dolgokat ízlésesebben művelni. De most már befejezem az elégetlenkedést, és felhívnám a figyelmet a poszt valódi tárgyára, a Qualitons-ra.

A Kolorádó Kid előzetesét az alant teljes egészében meghallgatható dögös szerzemény viszi a hátán. Jót tett volna filmnek, ha az együttes még több dallal tűnt volna fel benne. A Qualitons ugyanis ügyesen egyensúlyoz a magyar beat, a soul és a funk határán. Nem kínosan idéz és értelmez újra több stílust. Magyarán a Qualitonsnak sikerült az zenében, ami a Kolorádó Kidnek filmben nem.

"Újabb patkolás után fellépő pataérzékenység"- ben szenved a mi büszkeségünk, Overdose, olvasom hivatalos honlapján, így aztán ezt a számot főleg neki és persze az összes magyar telivérnek küldöm!