Ajjj, az a riff (főleg 1:45-től!)... Mennyire egyszerű, de (vagy persze pont ezért, vagyis az egyszerűsége miatt) nem tudja kiverni a fejéből az ember. Én legalábbis nem tudtam, mikor bé. először mutatta nekem ezt a muzsikát, még valamikor az évtized közepén. A Louise Attaque jó eséllyel az egyik legjobb francia banda (csak azért nem mondom, hogy a legjobb, mert ahhoz behatóbban kéne ismernem az ország zenei életét, de mivel elfogult vagyok, valószínűleg utána sem változna sokat a véleményem). A francia alternatív-folk-rock kategóriában mindenesetre biztosan ott vannak az élen. Sőt, igazából a francia jelzőt el is hagynám: az egyik legjobbak, azt' kész. Három egészen zseniális stúdióalbum fűződik a nevükhöz, el is adtak belőlük egy csomót, besöpörtek pár év zenekara, év lemeze díjat meg ilyesmiket, adtak temérdek sikeres koncertet, jártak Magyarországon is (nem a megbocsátható bűnök közé tartozik, hogy kihagytam a fellépéseiket), aztán jelenleg épp szüneteltetik a dolgot (egyszer már volt ilyen, de szerencsére utána összeálltak ismét, most is valami ilyesmiben bízom).

Rengeteg szenzációs dalt írtak (az egyik ok, amiért a napokban végre elkezdtem franciául tanulni az, hogy megérthessem, miről énekelnek), szóval van bőven választék, de mivel én ebbe szerettem bele, nem volt kérdés, hogy mit osszak meg veletek. Viszont nem az albumverziót, hanem a Concert Sauvage-os (élő) változatot ágyazom be ide (szintén bé. mutatta anno, csakúgy, mint a dvd-t, ami megörökíti az egész bulit). Láthatóan nem egy előre bejelentett, meghirdetett rendezvényről van szó, de a munkából, iskolából hazainduló franciák azért szakítanak időt egy kis zenehallgatásra.

Eszembe jut róla a "Zene Ünnepe", amin volt szerencsém Párizsban részt venni, még 2008-ban. Úgy nézett ki, hogy nem csupán minden utcasarkon, de még az utcasarkok között is alkalmi színpadok tömkelege volt felállítva, rajtuk amatőr-félamatőr-félprofi-profi együttesekkel. így fordulhatott elő, hogy a halálmetál koncertről azon nyomban belecsöppentem egy hip-hop-, majd mondjuk egy jóféle indie-koncertbe, és így buliztunk gyerekekkel, szülőkkel, nagymamákkal, még éjfélkor is az utca közepén. Itthon a negyedekkora rendezvény (vagy házibuli) is úgy néz ki, hogy "lakossági bejelentések", "csendháborítás", "lekapcsolták az áramot a színpadon", "kivonult a rendőrség", "a jegyző idő előtt bezáratta a fesztivált" ésatöbbi. Mindegy, más világ, na. 

Hogy is mondta Woody Allen? "Thank God the French exist."

(van egy kis bevezető része a számnak, de utána belecsapnak illedelmesen)