Lehet nem szeretni a dubstepet, sőt, amikor az ember fia ilyen vagy ilyen videókkal találkozik, kifejezetten könnyű, arról nem is beszélve, hogy már megint termelődött egy olyan csoport, akik úgy tekintenek erre a bugyuta basszusáradatra, mintha több lenne, mint bugyuta basszusáradat, s mi meg azt hittük, a frenchelectrót egy ideig semmi sem múlja felül.. De. Ha eltekintünk ettől a vonaltól, meg hogy már Britney Spears és Rihanna is dubstep alapokra nyivákol, érdemes nem elfelejteni: a dubstep valami nagyon hasznosat is csinált - megmozgatta ismét az egész elektronikus zenei szcénát.
Így amellett, hogy a klasszikus értelemben vett dubstepnek is fennmaradt maradandóan az izgalmas és valóban mély iránya, hol újabb lendületet és lehetőségeket adott számos műfajnak, hol azokat a hangzásokat hozta elő, melyek jó ideje csak szűk rétegekben voltak megtalálhatóak. Itt viszont olyan hosszú felsorolás következne, hogy hirtelen felindultságból elhatároztam: ez egy kérdéses időközönként visszatérő "mi jót tett a dubstep?" sorozat első része, amely ha nem folytatódik, az kizárólag azért lesz, mert megfeledkeztem róla.
Martyn számos kollégájához hasonlóan a drum and bass világából csöppent át, legnagyobb erőssége pedig az, hogy egyszerre igazán kiemelkedő dj és producer, ami azért nem mindenkinek sikerül (egy bizonyos szint felett). Előbbire tökéletes példa a Fabric sorozathoz készített mixlemeze, majd az azt követő magyarországi bemutató: az előbbi egy gyönyörű egyvelege a dubstep és house közösködésének, gyakran elkalandozva a uk funky vagy épp a techno irányába; utóbbin pedig végre azt láthattam, amihez egy ideje már csak ritkán van szerencsém. A mixalbumon felsorakozó közel 30 számból mindössze két-három csendült fel a bő két órás szettben (gondolom sokan találkoztunk már azzal a szituációval, amikor mondjuk egy friss Essential Mix készítője pár héten belül kis híján ugyanabban a sorrendben adja le az egészet élőben is), szóval simán el tudtad képzelni, hogy mindössze aznap gondolkodott néha azon, hogy miket halásszon elő este, és végig érezni is lehetett, hogy csak az adott hangulat dönti el a folytatást, a laptopot meg csak arra használta, amire kell - hogy a lemezekre húzza a zenét, minden mást a fülére és kezére bízott. Ami pedig a produceri munkáját illeti: aki két évvel ezelőtti, Greath Lengths című albumában két hallgatás után sem lát semmit, az fel van mentve a lehetséges sorozat további részeinek elolvasása/meghallgatása alól. A lenti darab viszont egy kicsit korábbi ep-ről származik, de ki ne tudná elképzelni magát, amint erre táncol egy tengerparti fesztiválon késő délután?