Volt idő, mikor, ha megkérdezte volna valaki, melyik a kedvenc számom, akkor azt válaszolom, hogy ez. Egészen addig, amíg ez az amúgy egyszerű, és épp az egyszerűsége miatt fülbemászó dallam megagiga nyári sláger nem lett az agyam belső rádióján - három teljes napon át csak ez szólt odabent. Őrjítő érzés volt, azóta nem is igazán mertem meghallgatni.
Lehet most se fogom, viszont miért ne oszthatnám meg veletek, hiszen az valami egészen elképesztő, ahogy ezt a két különböző stílust forradásmentesen összehegesztették!
Utolsó kommentek