minden napra egy zene

Remélve, hogy kedden még mindig van igény a pszichedéliára (a jó zenéről nem is beszélve), még a második gyertya elfújása előtt ellövöm az egyik kezdetek óta állandóan kimaradt muzsikát. 
Ezt Erol Alkan legjobb projektjével, a Richard Norris társaságában futtatott Beyond The Wizards Sleeve-ként követte el, melynek keretein belül egyébként az égvilágon mindent belemártottak egy szép adag savba, hogy az eredmény feltétlenül valami őrült agymenés legyen. Sokunk sajnálatára már pár éve nagy a hallgatás a megjelenéseket tekintve, de a hátrahagyott lemezük és remix-válogatásuk még mindig elég intenzíven hat ahhoz, hogy ne fanyalogjunk. Természetesen azt a darabot választottam, melyben - egy már egyébként sem túl visszafogott - Illés számot faragtak át kicsit; igazából ennél nagyobb belenyúlással már csak rontottak volna. Lehet háborogni, hogy már megint learatják a magyarok sikerét (mert ugye mást sem tesz ez a nyomorult világ), de inkább örüljünk annak, hogy egy rakás új emberhez eljut ez a dal világszerte.