Ezt az oldalamat még nem nagyon mutattam be itt a blogon, de ha elektronikus zenéről van szó, így jó pár év után szeretek úgy gondolni magamra, kicsit szerénytelenül, mint egy tapasztalt vén rókára, aki felismeri a minőséget és nem lehet csak úgy megvezetni mindenféle lakodalmas muzsikával.

Erre itt van ez a szám… hát elég kellemetlen. Mondjuk, legalább tisztában vagyok vele, hogy tré, de mégis szeretem. Sőt, képes vagyok a haverokkal a Siófoki Petőfi sétány környékén (!) idiótán ugrabugrálni erre… többször egy nyáron! Bár tudjátok mit? Szarok rá, mert azok a balatoni hétvégék a haverokkal tényleg best memoryk:)