mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metál (28) metal (40) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

scooter - she's the sun

2012.03.16. 21:00 - aki nincs



mélységes mély a múltnak kútja, részemről egy rakás benne az enigma, de most mégsem térek vissza annyira az ártatlansághoz; mindenesetre épp kétezret írunk, úgy tűnik túléltük a milleniumot, én a nyugatinál lévő mcd lemezboltban dolgozom, és én vagyok az egyetlen, aki se metálos, se rocker nem vagyok, és még a depeche mode-t se szeretem, meg is van rólam a véleménye mindenkinek. ha egyik se, akkor mi maradt még?

hát a már emlegetett enigma, természetesen, akkoriban van a nagy visszatérés, és a teljes meghülyülés előszele, carmina burana, meg minden. ráadásul kezdik felfedezni a deleriumot is, hála a drága roxy rádiónak, és a még drágább dj 'áthúzom a potit és átveszem a pólóm' tiestonak, tombol a populármisztérium. az era és a gregorián lemezeket viszik mint a cukrot, úgy tűnik hogy a nullanullákkal járó para behozta az ezoterikus giccstömeget, az ikea katalógusban is vásárolható már jóga szőnyeg, látszik hogy új kor hajnalán vagyunk.

a legdrágább szőke barátunk, aki úgy tűnik sose akar a harmadik x-be lépni (baxxter) és az ő scooter együttese se akart kimaradni ebből a korszellemből, így rukkoltak elő a she's the sun-nal, amitől hogy finoman fogalmazzak, a pofánk leszakadt. aki szerette a scootert, annak persze negatív értelemben, hiszen egyszer sem üvölt benne a figura, micsoda botrány. én a megboldogult fix.tv-n (!) figyeltem fel rá, és nem hittem el hogy ez scooter; tisztára olyan volt, mintha direkt nekem, akkor még nagy enigmabuzi rajongónak akartak volna csinálni egy nyalizó számot, az akkori nagy filmélményemre, a dark city-re hajazó kliptől pedig szintén elérzékenyültem - főleg erre az utóbbira nincs mentség, a giccses nyálas ízléstelenségemet, ami aztán később az effajta ömlengő egyzenés posztokat okozza, akkoriban kezdhettem kifejleszteni.

 

a how much is the fish volt az egyetlen scooter szám, amit valamennyire szerettem, meg még régebbről a rhapsody in e (!), de egyébként rühelltem ezt a megafonba üvöltözős réverséget, és még büszke is voltam magamra, hogy a haverok akkori kazetta gyűjteményével ellentétben nekem egy scooter album sincs meg, erre tessék, kénytelen voltam megadni magam a she's the sun egzotikusnak tűnő hangmintáinak.

külön vicc, hogy akkor még nem gondoltam volna, hogy a számomra oly kedvesen hangzó triphopos dobokat a led zeppelin 'when the levee breaks'-ából nyúlták, így végre meglett volna a közös téma a belső szobában dolgozó kollégákkal, bár azt azért megnéztem volna mit lépnek az egyébként vad hajmetálra zúzó arcok, ha oda nyomom nekik ezt a maxit hogy figyeld már ez micsoda zene. a gitár riff pedig enyhén depeche mode szagú, szóval nem is értem, miért nem használtam fel ezt a munkatársi kapcsolat ápolására.

a kínai cselló (huqin) hangmintát pedig pár évvel előttük használta fel a banco de gaia egy gyönyörű számában (big men cry), tehát az egyetlen eredetinek nevezhető dolog ennek a szöszi hapsinak a hangja lenne, jellemző, hogy pont ez az, ami már akkor sem tetszett benne.

persze egy ciki kedvenc akkor a legcikibb, ha ma is az; nos, ide lőjetek, én ezt a számot mai napig is szeretem. igaz, inkább viccből, és főleg a videóval együtt, azon nagyon sokat szoktam röhögni, a könyvet olvasó figura (ő lehet jay frog?) nagyon vicces komolykodó arckifejezésén például, meg persze az egész klip űbermisztikus költői hangulatán, a vízbe taposó baxxter holdjáró bakancsára pedig egész egyszerűen nincsenek szavak, mai napig se. hát még a szöveg mély mondanivalójára, ahogy ezzel a katonatiszt orgánummal búgja hogy:

'i can't stand no more, there's nothing wrong i've done' - nos ez utóbbi a scooter esetében azért nehezen hihető.

Címkék: 2000 led scooter zeppelin banco de gaia egyzene születésnap legcikibb kedvenc






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr334319320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása