őszinte? a muse? az mi?

hát már amennyire egy tinédzser őszinte. szeretsz? persze, örökké. tök őszinte, ahogy tíz perc múlva az ellenkezője is;)

egyébként a tinédzser kurvára találó a muse esetében, nagy respekt érte, és az meg kissé kínos, hogy pont az origin idejében még úgy tűnt, hogy a muse majd egy tök kreatív, fasza fiatalemberré éri ki magát, aztán meg majd okos felnőtté, radiohead meg minden, ehhez képest a muse egyre jobban tini, a szó elborzasztó értelmében, viszont kábé annyira izgalmas mostanában (nekem legalábbis) mint egy megkeseredett öregember.

Nos, az őszintét a csókolózásra értettem...

Tinédzser korban az emberek még sokkal inkább ösztönösek így őszintébbek az érzelmi dolgok megélésében, fejletlen érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Akár csak a Muse :)

Az évek során a tapasztalatból merítkező "rutin" - melyek leginkább a szív horpadásainak kialakulása közben látnak napvilágot - megpróbálja racionális síkra terelni az érzéseket, amiket persze egyébként lehetetlen.
A gyakorlatban úgy néz ki, hogy csók előtt/közben/után az ember arra gondol, hogy vajon azt gondolja, hogy én azt gondolom... és ez csúnyán rontja a megélt pillanatok minőségét.

kapcsolódnék akinincshez: a muse majd egy tök kreatív, fasza fiatalemberré éri ki magát, aztán meg majd okos felnőtté, radiohead meg minden - nekem épp az a bajom velük, hogy úgy csinálnak, mintha ez megtörtént volna, mintha lenne valami, közben pedig nem, nincs, vagyis nekem a muse konkrétan: giccs.
(és a tinédzserek még felnőttekkel akarnak csókolózni - a kis buták!)