Feloldhatatlan ellentétekbe ütköztem a poszt írásának kezdetekor. Hogy a kulisszák mögé pillanthassatok meg kell említenem hogy kéthetente péntekenként vagyok soros a napi zenét illetően. Azonban nem minden péntek ugyanolyan, sőt egyik péntek sem ugyanolyan mint a másik, mégis ez a péntek kiemelkedik a többi közül. Politikát vagy vallást a sorok közé keverni mindig megkérdőjelezhető feladat. Ha nem ír róla valaki az is álláspont, ha ír róla az méginkább. A vallásos keresztények Nagy Pénteken Jézus halálát...első feloldhatatlan kérdés. Ünneplik ? Megemlékeznek róla ? Átélik ?
A nagyon vallásos keresztények ezen a napon elcsendesednek, nem hallgatnak zenét, nem esznek, nem csinálnak semmit. Azaz éppen a semmittevéssel adnak értelmet a tevésnek. Mert minden álláspont, a vég ugyanolyan teremtés mint a kezdet. A kezdettel valami megfogható, valami körbeírható fogalom születik, a véggel ennek a körbeírható fogalomnak egy más szintre emelése következik be. Valami volt ami mostantól nincs, azaz éppen hogy van mert nemlétezése megszületett, nem tudunk ellene tenni, mi csak teremteni tudunk. Alkotni, akkor is ha nem.
Második feloldhatatlan ellentét.
Hogy mutassam meg a nemlétezést ? Közelítsem meg absztrakt módon és csak üres sorokat posztoljak ide zene nélkül ? A nemlétezést indokolni kell, így nemlét nincs is. Aki nincs pontosan azért van mert nincs. Nemlétében létezik. A nemlét van. Nemlétezés csak a létezéssel együtt lehetséges ergo ez fodítva is igaz, azaz a létezés pont azért van mert nemlétezés is van.
Harmadik feloldhatatlan ellentét. Akkor valójában mi létezünk vagy épp nemlétezünk? Persze rávágjuk hogy én, én mint individuum létezem hisz itt ülök Nagy Pénteken és olvasom ezeket a létező sorokat, létezésemnek okot tudok adni, adok neki célt hisz az elkerülhetetlen nemlétezést csak létezésemmel tudom megindokolni. Pedig ahogy a létezés sem, a nemlétezés sem örökkévaló. Pontosan azért mert egymás nélkül... – feloldhatatlan szó keresés-.
A vallás hit. A vallás magánügy. Az ha valaki hisz a feltámadásban a nemlétezés újra létezésében és hogy az e kettő fogalom közti időben éppen hogy definiálja magát magánügy. A valóság az amit elhiszel belőle. A valóság vallás.
Mindenesetre, hogy legalább egy feloldhatatlan ellentétre választ találjak – feloldani úgysem tudom- zárásként –véget adok a kezdetnek- iderakom azt a zenét ami számomra, aki teljesen mindegy hogy létezik-e valójában vagy nem, az 5 perc 20 másodpercével szimbolizálja az egész előbb felvázolt gondolatmenetet. Végig létezik mert hallom, azonban a közepénél mintha egy pillanatra feloldaná magát hogy újraszülethessen, majd ezt az újra létezést ünnepelve 5 perc 20 másodperc után végleg -?- megszülessen nemlétezése.
https://soundcloud.com/subpop/farewell-in-3-parts?in=cack-handed/sets/husky
Szerencsére akadnak nálam szebb vizuális nyelvet beszélők, akiknek hála láthatom, hogy ez a nemlétezés tényleg létezik.
Utolsó kommentek