Azt nézem itt, hogy ugyan napra pontosan nem egy éve, avagy ugyan nem napra pontosan egy éve, de azért mindenképpen majdnem, szóval a' napon arról írtam, hogy elköltözöm, úgyhogy mivel szezonja van ennek, most, e napon arról írok, hogy elköltözöm.
Ismét érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam ámbátor, hogyaszongya soha nem lehet túlbecsülni a pakolni való csomagok számát, nem lehet alábecsülni izmaim fejlettségét (dacára a régen sokszor elkövetett malomkörzésnek, mellső középtartásnak és bordásfalra-mászásnak), az új lakásban pedig nem lehet felbecsülni a takarítani és súrolni való felületeket, már amennyiben persze antibakteriális környezetbe akarom áthozni a saját koszomat, nem pediglen vegyíteni az előző lakó koszosabb koszával.
Mindazonáltal megszámlálhatatlan mennyiségű dobozaink, bútoraink ki tudja, hány körben már csaknem megérkeztek, izmaim a vártnál azért mégiscsak jobban szolgáltak, és most már csak a saját mocskunkat takarítjuk az új otthonban, ahogy annak rendje és módja. Ráadásul besüt a nap, látok kéményeket, van szúnyogháló, úgyhogy momentán nem is kell több.
Erre a muzsikára pedig jó érzés ablakpárkányt súrolni, de más tevékenységekhez is ajánlatos.
Utolsó kommentek