Nem szoktam különösebben az álmaim hatása alá kerülni, akármilyen jó vagy rossz dolog zajlik a fejemben abban a pár órában, mindig percek alatt túlteszem magam rajta. Néhány hete azonban egy repülőutam az űrben landolt, ahol volt lehetőségem egy ideig a szabadban nézelődni, és egyszerűen nem tudtam utána szabadulni az érzéstől. Azóta részben az univerzummal foglalkozó ismeretterjesztő műsorokon élek és rendszerint galaxisokkal és részecskegyorsítóval álmodom, az égre pedig nem tudok úgy felnézni, hogy ne jutna eszembe a sötét anyag. Valószínűleg nem pályázom nagy eséllyel arra, hogy akár egy kevés időt is eltöltsek az űrben, de a biztonság kedvéért a megfelelő válogatáskazettámat elkészítem hozzá. A nyitás már meg is van.
Utolsó kommentek