A Laid Back egy kétszemélyes dán formáció. Nem ugrik be és vennél egy mással- vagy magánhangzót? Akkor a White Horse, a Cocaine Cool, a Sunshine Reggae vagy a Bakerman talán segíthetnek. Az 1985-ben megjelent Play It Straight - című albumuk nyitódalát választottam mára. Fun fact: majdnem egyidős velem:)
Biztosan mindannyiunknak megvannak a korszakokat meghatározó zenék, amikről egyből azok a színek, hangulatok, helyek, emberek jutnak eszünkbe, akik/amik körülöttünk voltak, amikor hallgattuk. Az Ice Cream Babyt édesapám lemezgyűjteményéből ismerem. Emlékszem, pár éves voltam és már az album borítója is lenyűgözött, pedig akadt még színes és szürreális artwork a kollekcióban bőven. Ami a zenét illeti, leginkább valamiféle szintipop-funk-skatulyába lehetne belepréselni. Nyilván akkor fogalmam sem volt zenei stílusokról, a szöveget meg pláne nem értettem, még olvasni sem tudtam.Talán a „fura” hangok vagy az egyszerű, fülbemászó dallam ragadhatott meg? Nem tudom megmagyarázni, de mindig követeltem aputól, hogy – két Black Sabbath / Jimi Hendrix / Deep Purple/ Nazareth vagy Pink Floyd között - ezt a lemezt is tegye fel, hogy „táncolhassak”! Már amikor nem épp a „seriserilédi” ment a rádióban, mert azért meg egyenesen odavoltam.
Utolsó kommentek