'mi a fontosabb? ezer vágyat kielégíteni, vagy egyen teljesen úrrá lenni?'
kérdezik az egyik kedvenc filmemben, a szamszarában (ami nem ez a szamszara, de ez se rossz), és bár alig hiszem, hogy a legtöbb díszdzsoké komolyan elfilozofálgatna ezen a kérdésen, az biztos, hogy én mindig zavarba jövök ha megkérdezik, hogy 'ésmiastílusod?', de már attól is ha 'temilyenzenétszeretsz?', stb stb. a minden az olyan túl sok, a semmi meg biztosan kevés, de mégsem tudnék stílust mondani, ahhoz túl sok van, és amúgy is meg kell tanulni az egyszavas válaszokat a mai világban, hiszen ezt a posztot is többen olvasnák végig ha itt vége lenne.
egy darabig bevett jófejkedésem erre az volt hogy 'elektroakusztikust', de aztán túl sokat kellett magyarázkodni utána, mostanában néha csak azt mondom, hogy mit nem, azaz a metált, az r'n'b-t, meg a nagyon bendzsós - bajszos countrykat, de még ez sem igaz, mindhárom stílusban van olyan, amit kedvelek, sőt. a szar zenét persze nem szeretem, dehát ez is mi pontosan - eddig például zsigerből emlegettem az avicii-t, ha meg kellett magyarázni hogy mi a szar zene, erre tessék itt van ez a szám, ez már majdnem jó, de legalábbis mindenképpen fasza.
djként nem tudom, hogy mi a fontosabb: egyetlen stílust megismerni, és a végére járni maximálisan, vagy vegyíteni mindent, amit találsz - alighanem mindkettő, bár ez utóbbit nehezebb jól csinálni, azt hiszem, hiszen könnyebb a végtelenben eltévelyedni, arról nem is beszélve, hogy kell valami elképesztő szelekciós és technikai tudás ahhoz, hogy ebből a bizonyos végtelenből ne legyen káosz. nyilván az is művészet ha egy hasonló hangulaton keresztül végig tudja kalauzolni a mixer a hallgatót, és egy bpm sebességen pörögve felviszi őket a mennybe, de az határozottan nehezebb ha hatalmas bakugrásokkal és éles kanyarokkal elviszi őket a hegyekbe, a völgyekbe, a víz alá, meg az űrbe. mivel a hülye példáimat már úgyse fogom kinőni ebben az életben (de majd a szamszára!), míg az előbbi inkább a forma egyre hasonlít, az utóbbi inkább a párizs - dakar rallyhoz. mindkettőhöz kell tudni vezetni, épp ezért nem ártana ha hallanának egy igazi dj mixet azok, aki például azt állítják, hogy az ilyen sűrűn átöltözős, kezeket a magasba djk (az a vicc megvan hogy mi történik ha ne adj isten belecsap a villám dj bárány frizurájába? hát hozzák a hamvait, háááhá, oké oké) milyen ügyesek - azokról nem is beszélve akik mondjuk tijesztőt tartják a világ legjobb dj-jének.
ha még emlékeztek a mixünkre, mi is közel jártunk ehhez, ide nekem még egy mixet, ahol snétberger után pachanga boys következik, igaz ehhez már expert szinten nyitott fül kell, hogy ne csak a tracklist legyen élvezetes, hanem az is, amit hall. ennek a jegyében lovagoljunk be a mai egyzenébe, és emeljük kalapunkat a dán den sorte skole előtt:
volt már a blogon olyan előadóról szó, akik más zenéit összekukázzák, aztán összeragasztják és ebből gyúrnak a saját képükre újat, ennek legismertebb képviselője a mára már szinte teljes érdektelenségbe fulladó dj shadow, aki szó szerint csak árnyéka önmagának, volt szó a svéd mojibról, aki az ígéretes kezdetek ellenére nagyon kezd eltűnni a süllyesztőben, és bár ez utóbbinál azért emlegettem, de valamilyen elképesztő félreértés keretében külön nem volt még az ausztrál avalanches csapat (pedig ez a videó önmagában megérne egy bejegyzést mindenféle szöveg nélkül, talán ezért is nem én írtam még róluk), akik pedig arról híresek, hogy ők csinálták az első olyan önálló zenei albumot (azaz nem dj mixet!) ami csak hangmintákból lett összehegesztve. a den sorte skole ugyanezt csinálja, immár harmadszorra, a lektion nevű sorozatukkal. míg az első egyértelműen inkább dj mix, méghozzá az egész vidám vonaltól a zseniálisan elborult pillanatokig, alapvetően a hiphopos megoldásokra támaszkodva, a második már egy kicsivel többet tud egy szimpla mixnél - a végére például ilyen megpróbáltatásokon megy keresztül a hallgató mint mondjuk ez itt:
a harmadik pedig egész egyszerűen mestermű, és mindenképpen album, koncept album, nem pedig dj mix, nem véletlenül kaptak külön címet itt már a 'számok'. képzeld el, amikor egy amerikai repper együtt jammel egy iraki buzukissal, alájuk egy dán dubber rakja az alapot, majd beszáll a buliba egy indiai énekesnő is, aztán valami tibeti kolostorban mantrázásba torkollik az egész - és ez csak három perc a majdnem két órából. érdemes egy pillantást vetni erre a tracklistre: elképesztő utazás ez (több mint 250 lemez 51 különböző országból - bár magyar speciel nincs köztük) keresztül kasul stílusokon, korokon, kultúrákon, az egyik legjobb dolog, ami történhet veled az interneten. talán a legnagyobb kedvencem az alvin című álomszép kortárs komolyzenéje, ki mondja meg, hogy itt 11 különböző zene van összepakolva?:
ezek után már csak a szokásos ingyenzene rovat következik, ami az ő esetükben nem is olyan nehéz elvileg, lévén mind a három 'lemezük' ingyenes, más kérdés, hogy főleg az elsőt nem is olyan könnyű már megtalálni.
íme a lektion 1 mp3ban, és flacban, a lektion 2 mp3 - torrent megoldással és flacban, a lektion 3-at pedig a honlapjukról lehet letölteni, egy email címért cserébe, bármilyen formátumban, gyönyörű és részletes kiskönyvvel - az egész poszt arról szólt, hogy megéri, így ezt nem bizonygatom újra, viszont az újdonságaikra is érdemes odafigyelni, valamikor júniusban egy közös koncertet terveznek a dán filharmonikusokkal - baromi jól hangzik, remélem megjelenik majd az is.
a soundcloudjukon megtalálod ezt a gyönyörű remixet, amit egy dán jazz gitáros tavalyi albumához készítettek, elvileg egy komplett remixlemez is van, trentemoller és hasonló nagy dán nevek tolmácsolásában, ahhoz képest én tökre nem találtam sehol - ha valaki tud róla valamit, ide vele. megjegyzem ez a bizonyos jakob nevű dán gitáros gitározik ebben a számban is - nem mondom, hogy ez a világ egyik legjobb száma, mert már tulajdonképpen mondtam.
és végezetül egy baromi jó remix a lektion kettő egyik legjobb pillanatából - vajon hol hallottad már ezt az alapot?:
Utolsó kommentek