minden napra egy zene

Most folytatom azt a missziómat, melynek keretében olyan zenekarokat mutogatok itt be és meg, amelyeket gyaníthatóan nem sokan ismernek idehaza, s amelyeknek jelenleg kevesebb rajongója/követője van blogunknál, legalábbis a Facebook precíz lájkkimutatásai alapján. Ennek oka,…

Mi ez? hagyta el a kérdés a halandók száját megpillantva a hátracsúszott Mikiegeres frontvonal és mephisto-i smink alatt rejtőző bizarr kis karakter produkcióját. Hogy "ki ez?" egyikükben sem merült fel... Klaus Sperber elméletileg a II. világháború idején, 1944 januárjában…

Két jó hírt is olvastam a minap muzikális téren, mégpedig, hogy kedvenc bandáim egyike s másika is új albummal jelentkezik hamarost. Viszonylag kevés olyan együttes van, amelynek gyakorlatilag minden munkája tetszett, tetszik, s mivel ezen formációk éppen ilyenek, így végtére is…

Folytatva két hete megkezdett austini kirándulásunkat, nem is kell olyan messzire mennünk a TV Torso próbatermétől. A Hundred Visions frontembere, Ben Maddox ugyanis a TV Torso tagja is, de a most bemutatandó zenekara kevésbé finomkodik, kevesebbet pöcsöl a hangszereléssel; ha úgy…

Olyannyira lefoglalt az utóbbi időben a san francisco-i "garázs"-szcéna, (volt már róluk szó a blogon itt, itt és itt) és olyannyira nem tudtam/tudok betelni azzal a társasággal, hogy időközben elkerülte a figyelmemet egy másik (sokad)virágzását élő zenei mikrouniverzum. San…

hát ehhez azon kívül, hogy mekkora, csak annyit még, hogy jöhetnek alá a linkek (aki tud) olyan rock számról, amiben a lentinél zseniálisabban használják a xilofont.

Wooden Shjips nem először van a blogon, de mivel újabb becsléseim szerint ezekben a percekben ér véget minden, és esik szét a világ (azt hiszem, ez a megfelelő szakkifejezés az ilyen eseményekre), ezért minden bizonnyal utoljára. Bocs, ha mégsem.

Philadelphiaiak és nem ma kezdték, lélekvándorló rockban utaznak (vagy ha úgy tetszik; innerspace rock) Bár most, hogy így tűnődöm nem egy daluk elmenne világvége soundtrack-nek is.... A gitárok elképesztőek súlyosan szólnak, ugyanakkor legalább ennyire felemelőek…

Koncz Gábor a Metál pijonyírja. Pont.

"Mommy's in the kitchen, cooking up something good / daddy's on the sofa, pride of the neighborhood" - beköszöntött a nyugis szobazenék ideje, legalábbis nálam biztosan. Mielőtt azonban a kis idézet miatt azt gondolnátok, hogy valami gyereklemezre kattantam rá, gyorsan leírom, hogy Mac…