- Ejnye Mici néni! Amíg azon fulladozom, hogy a blogfelület betöltődése és a jelszó beírása és az új bejegyzésre kattintás alatt eltelő néhány másodperc alatt ki ne fogyjak az ihletbül, hát maga nem megetet ezzel a félig átsült rohadó húsdarabbal, hogy esne a maga fejére a plafonról alantcsüngő fejsze akkora nyomatékkal, hogy a földig szaladjon, hosszanti irányba kettészelve önt! De bizony, és rámtörik a para! Hát, Mici néni kérem!
Az úgy volt, hogy elindultam dolgozni, és éhes voltam, ezért betértem ide Mici nénihez, aki az általam kiszemelt rántott gomba helyett édeskés mosollyal, mintha ezer éve ismernénk egymást, bizalmasan és kedvesen rámtukmálta ezt a - mint az étel elfogyasztása közben kiderült - félig átsült valamit. Nem mondom, jól fűszerezte, nem sajnálta róla se a kurvakumát, se a flekkenizű fűszersoút sem, drága Mici néni, de talán csak nem azért, hogy elfedje a valóságot? Hogy ez a hús valaha volt hűtőben, egészséges darab volt, csak aztán egyre közeledett az az időpont, amikortól már emberi fogyasztásra alkalmatlan a disznaja, és csak közeledett és közeledett, aztán meg már távolodott, távolodott? És aztán Mici néni jólmegaszonta, hogy 'joú lesz ez még! joú!' Legalább sütötte vóna meg rendesen!
Na persze kereshetem magamban is a hibát! "Mindig ragaszkodjunk az elsőre kigondolt ételhez" - ez már öreg nagyapám szavajárása, aki meg a saját nagyapjától tanulta. Nagyapám nagyapja Bem apó tábori orvosa volt, és mindig mondogatta szegény Bem apónak, akinek aztán persze az agyára ment, és nagyapám nagyapját maga mellől eltessékelve az addig lóorvosként tevékenykedő lóorvost tette meg tábori orvosnak. Az addigi lóorvos kisinasa meg lóorvos lett, na tessék, ennyi az evolúció. Nagyapám nagyapja meg felcsapott felcsernek. Szóval ragaszkodnom kellett volna, bizony ám, de Éhség nagyúr rájamparancsolt keményen: nem lacafacáz! Ha Mici néni aszondja, "ez a hús finom, ráadásul egy girosz áráért megszámítom", akkor nincs kecmec, tessék fogyasztani!
Hát, mici néni, ha megbetegszem, pont most, amikor már csak két karnyújtásnyira van az a szép, frissen meszelt ház, most, amikor épp minden jóra fordul, most, hogy megvan a lottóhatos, most, hogy szerelmes vagyok abba a tehénbe, és ő is viszontszeret, hát, Mici néni, nem ajánlom kendnek, hogy ágynak essek, netalán megdegeljek, mert bármit kevert ebbe a fűszerbe, fölállok én onnét, és úgy fejbebaszom magát egy ásóval, hogy a falafel adja a másikat.
Utolsó kommentek