Amilyen múlt hetet farigcsáltam magamnak Sztalkerrel meg dadaista, szürrealista álomvilágokkal megspékelve, már-már azt kívánnám, hogy valami rángasson vissza a szögletes, munkás mindennapokba - de hát ilyet mégse kíván az ember.
Ilyenkor jönnek jól az efféle süvölvényes, keleties hangulatú, de azért mégis északi pszichedéliák, amik a szürkület helyett nekem kedves helyekre tessékelnek hirtelenjében, s így folytathatom az utazást az arra érdemesek koponyái körül.
Utolsó kommentek