Annak ellenére, hogy nevével mindössze 9 éve, 2001-ben találkozhatott először a közönség, a mexikói származású, Murcof alterego mögött megbúvó Fernando Coronát máris művészek egy sora tartja fő inspirációjának. Köszönhető ez annak az egyedi, mára szinte védjegyévé vált hangzásnak melyet a minimalizmus, a modern elektronikus zene és a klasszikus komolyzene elegyéből hozott létre.
Sötét, depresszív, sokszor szívbe markolóan fájdalmas zenéihez, olyan modern zeneszerzők műveiből ragad ki hangmintákat, mint amilyen például a már oldalunkon is helyet kapott zseni, Arvo Pärt, s helyezi ezt mikroszkopikus aprólékossággal létrehozott, olykor az ambientből, olykor a technoból táplálkozó elektronikus zenei alapra.
Ahogy haladunk előre az időben, zenéi szerkezete és dramaturgiája egyre inkább halad az ambient, a modern klasszikus zene és a filmzenei elemek felé. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy számos film zeneszerzői munkáihoz is felkérést kapott. Most következő alkotása, a Mir viszont az első, Martes névre keresztelt albumáról származik. Zenéinek nagy részéhez képest jóval ritmus-orientáltabb darab, és szerkezete is némelyest eltér a tőle megszokottaktól, ezért talán nem mutatja be tökéletesen az alkotót, de én mégis ezt választottam, mert Murcofról valamiért általában ez a szám jut először eszembe.
Remélem, ti is szeretni fogjátok!
Utolsó kommentek