Ha már a természet ilyen aktív arrafelé, akkor jöjjön egy kis zene is Izland felől. A
Sykurmolarnir, azaz The Sugarcubes együttes az izlandiak körében már Björk Guðmundsdottir szólókarriere előtt elismert volt - állítólag a Sigur Rós felbukkanásáig a legkiemelkedőbb banda a hazai alternatív színtéren. Én csak Björknek köszönhetően ismertem meg őket, és véletlenül. Ha annak idején nem vesznek nekem Oroszországban egy Björk összes mp3 cd-t (és ezen szerencsére az ugyanekkor-ugyanitt vett Sinéad O'Connor összessel ellentétben volt is valami), akkor lehet, hogy sosem tudom meg, hogy bizony Björk, igazi tehetséghez méltóan, bármilyen stílusban kitűnően megállja a helyét.
Egy pusztán Björk albumokhoz szokott fülnek ritka pillanat következik - az énekesnő egy komplett rock zenekar tagja, és ennek köszönhetően a későbbi Björk szerzeményekben nem nagyon használt gitár is helyet kap a kíséretben. Bár a dalnak angol címe van, én az Illur Arfur albumon megjelent izlandi változatot választottam, mert ugyan egy kukkot sem értek így a szövegből, nekem jobban tetszik ezen a különleges nyelven. Björk még inkább elemében van az anyanyelvén, és ezzel az energetikussággal és a rá jellemző énekesi szabadsággal ellensúlyozza igazán az általa "játszott" lány a jeges víz alá szorult fiú kicsit monoton monológját.
Utolsó kommentek