mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metal (40) metál (28) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

John Lee Hooker - I'm Goin' Upstairs

2010.10.10. 09:00 - apróbetűsrész



Óriási fickó volt John Lee Hooker! Már eleve az, hogy dadogása ellenére is színpadra állt, elismerésre méltó, de ráadásul annak idején ő mutatta be az ifjonc Bob Dylant a közönségnek. Mindkettő ötlet praktikusak nevezhető. Hooker tizenegyedik gyerek volt a családjában, és kezdetben vallásos témájú dalokat énekelgetett, de aztán szerencsére elváltak a szülei, mert így alkalma volt megismerni mostohaapját, akinek meg aztán alkalma volt megismertetni vele a bluest meg magát, a gitárt. Később azért elszökött otthonról, de ha valaki olyan helyeken köt ki, mint Memphis és Detroit, akkor érthető, hogy kapcsolata igen közeli marad a zenével. Sőt.
A második világháború utáni blues egyik legnagyobb alakja következik. Ő a tipikus példája a Mississippi vidékéről északra vándorolt gitárosoknak. Óriási hatással volt Eric Claptonra, a Rolling Stonesra vagy a már említett Dylanre - meg hát, még ki tudja, kire. Évtizedeken átívelő munkájának hála, számtalan album maradt fenn utána. Ezek egyikéről szóljon most egy "szerelmes" nóta.

 

Címkék: amerikai blues john lee hooker 2000es évek im goin upstairs






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr472352664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2010.10.10. 18:18:53

Én még feltétlenül kiemelném a Hooker&Heat c.-t, mert az igaz, hogy ebben a Canned Heat együttes egy icipicit, talán belepofátlankodott Hooker (zenei) aurájába, viszont így mégis mindkettejük egyik legjobb lemeze született.
Egyébként az öreg élete és zenei működésének utolsó szakaszában már megfigyelhető a zenetömegcikkgyártóipar nyomasztó hatása pl a Healer c. lemezen, hogy már minden piacradobott termék ilyen kiglancolt hangzással és mérnökileg megtervezett és kivitelezett csengő-bongó, stílenachtos stúdióhangzással, pontos intonációval(rulez!) jöhetett ki, ami végülis jól sikerült meg szép, sőt szíp és ráadásul ebben a fogyasztói közegben már csak így eladható, csakhát a deltában ez így, ebben a formában sosem létezett.

apróbetűsrész · http://egyzene.blog.hu/ 2010.10.11. 15:13:19

@Vitáz van Bánegressy: a teljes munkásságát nem ismerem még, úgyhogy minden hasonló tippnek örülök - köszönöm :)

Tengereczki Pál · http://egyzene.blog.hu/ 2010.10.13. 23:02:30

@Vitáz van Bánegressy: Remek tippet adtál, köszi, már meg is szereztem és a Hooker and Heat valóban nagyon fájintos
süti beállítások módosítása