Gitár nélkül is lehet rockot csinálni, bizonyította már ezt nekünk például a Morphine, most pedig a kiváló nevű The United States of America következik. Nem ők az első olyan csapat, akikről a kevés kiadott muzsika ellenére is fontosnak tartom a szólást, hiszen egyrészt ugye azok a muzsikák jók, másrészt pedig a srácok rövid pályafutásukkal is tudtak hatást gyakorolni az utókorra (pl. a Portishead vagy a brit Warp-üdvöske Broadcast is tiszteleg előttük.) A hatvanas évek végén A Los Angeles-i underground világ is megemlegette nevüket, no meg korai elektronikus, kísérletező hangzásukat. Állítólag még maga Nico is kedvet kapott, hogy csatlakozzon a bandához. Jó lett volna, ez nem is vitás.
Az biztos, hogy a srácok nem mentek a szomszédba egy kis pszichedéliáért (minden bizonnyal lizergsav-dietilamidért sem, de ez csak az én - tán megbocsátható - feltételezésem), ami jól megmutatkozik ebben a dalban is itt alább.
Utolsó kommentek