Hogy emberek mennyire különbözőképpen tudnak viszonyulni ugyanahhoz a dologhoz, azt jól példázza, ahogyan gyurmapokhoz képest én viszonyultam késői tinikoromban a pszichedelikus drogokhoz. Minél többet olvastam róla (jót, s rosszat egyaránt), annál inkább meg akartam élőben is tapasztalni. Mindig is úgy képzeltem el, hogy majd egy előre eltervezett időpontban és helyszínen kerítek sort a kipróbálására, de a sors (nem meglepő módon) úgy hozta, hogy egy dunakeszi panelház hatodik emeletén, a "mit csináljunk?" kérdésre valaki azt válaszolta, hogy ki kéne próbálni az akkoriban (2001-es év) igen elterjedt, 'korong' fantázianévre hallgató (valószínűleg leginkább LSD-t tartalmazó) pszichedelikát. Azt, hogy este tíz órakor mennyire nem bizonyult lehetetlen küldetésnek a beszerzése, jól mutatja, hogy mindössze két emeletet kellett érte lifteznünk, ezzel is a lehető legspontánabbá téve az amúgy sem tervezett eseményt. Később, már a szer hatása alatt kezdtünk el zenét hallgatni, eleinte azért, hogy tudjuk mihez kötni a borzasztó módon lelassult időt. Persze mi gondoltuk rosszul, mivel az idő ugyanolyan lassan telt, viszont így 5 perces számokat "hallgattunk 20 percig". :) Mindezt tudomásul véve épp a faliszőnyeg mintázatának Mandelbrot-halmazzá való átalakulását csodáltuk, amikor felcsendült az általunk már jól ismert James Ruskin track. Akkor, abban az állapotban mégis újszerűnek hatott, s egyszerűen letaglózott minket ez a torzított beszédhangokkal megspékelt ipari menetelés, így aki addig beszélt, egyszerre elcsendesedett és egy szó nélkül hallgatta végig. Miután mindenki feltételezte, hogy nem csak őrá volt (és lesz is) ilyen hatással, az éjszaka folyamán kisebb "merényleteket" követtünk el egymás ellen ezzel a zenével, természetesen főleg akkor, amikor a legtöbb ember beszélt egyszerre. :)
Sok mindent mesélhetnék még erről a felejthetetlenné vált éjszakáról, de egyrészt már így is túl sokat beszéltem róla, másrészt pedig maga az élmény ezer szóval sem lenne kifejezhető. Szóljon inkább a Coda, ti pedig csendben hallgassátok.
Utolsó kommentek