mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metal (40) metál (28) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

King Creosote & Jon Hopkins - Bubble

2011.06.07. 09:00 - gyurmapok



Az egész egy rémálommal kezdődött, illetve nem is eggyel, egy egész éjszakányival. Miután összeszedtem, hogy melyik részlet honnan férkőzhetett a fejembe, már csak arra voltam kíváncsi, hogy miért most. Végre időben lefeküdtem, nevetve aludtam el Simpson család részekre, aznap mozogtam, viszonylag normálisan étkeztem, még gyümölcsöt is ettem. Bár magyarázatot nem találtam azóta sem, helyette az asszociációnak köszönhetően beugrott egy zene, amit olyan 7-8 éve mutattak: amire emlékeztem belőle, az az előbb leesett, hogy sajnos máshonnan való, az viszont megvan, hogy ha nem is az a tipikus, de egy trance számról van szó. Ami pedig az érdekessége, hogy tele van olyan hangokkal, melyek bizonyítottan hatással vannak az ember álmaira - álomkutatók, pszichológusok meg nem tudom kik segítségével gyűjtötte össze ezeket. Persze amint kitaláltam, hogy milyen jó lesz így felvezetni a posztot, kénytelen voltam ráébredni, hogy csak egy 'q' rémlik a címből, és abban sem vagyok biztos. Hiába túrtam a régi dvd-ket végig, hiába kerestem rá mindenféle marhasággal, pár óra után feladtam. Most már ott tartok, hogy talán ezt az egészet is csak álmodtam. Na mindegy.
Ha már a youtube-on jártam, megnéztem a feliratkozások legfrissebb videóit, és akkor megnéztem ezt. Néztem. Meg hallgattam is, persze. Aztán megtettem ezt újra, és még harmadszor is. Aztán csináltam tovább a dolgom, csak akkor látogattam vissza arra a lapra, amikor megkörnyékezett a csend. Közben pedig szép lassan, nem úgy, mint amikor az utcán meglátod és tudod, hanem amikor találkozásról találkozásra, emailről telefonbeszélgetésre, esetünk pedig hangról hangra, beleestem.
Valószínűleg hetekig kell hallgatnom ezt, mire eljutok az albumig is, mert még mindig nem volt hozzá szerencsém, pedig Jon Hopknis egyike azon zenészeknek, akiktől egyrészt már akkor is csodát várok, ha épp csak lefújja a port valamelyik hangszerről vagy kütyüről, másrészt pedig akkor is oda vagyok meg vissza, ha csak lefújja a port valamelyik hangszerről vagy kütyüről. Az előző lemeze után, melyre az Insides szót vésték fel és amelyben úgy keveri a kísérleti elektronikát a modern klasszikus elemekkel, hogy olyanból sokat még nem hallott a mezei zenerajongó, félig-meddig meglepett, hogy ezúttal a számomra idáig ismeretlen King Creosote-tal való közös munka végeredménye egy kicsit folkos, kicsit akusztikus, kicsit elektronikus és kicsit indies album lett, de ez csak egy olyan meglepődés, mint amikor meglepődsz, hogy ma esik, amikor tegnap még úgy sütött a nap, és persze esetünkben szereted az esőt.
Most pedig már nem is izgat, hogy mi lehet az a keresett zene, egyébként is, hagyjuk békén az álmaimat. Itt van nekem a Bubble, amiben megvan minden, amire éppenséggel most szükségem van: nyugalom, remény, romantika, egy óriási ölelés és rengeteg vértelen álmodozás.

 

Címkék: indie folk elektronika 2011 jon hopkins folktronica king creosote






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr122963213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aki nincs 2011.06.08. 08:30:37

pedig a király régi motoros, neki köszönhető a fence kollektív, vagyis kis (nagy) túlzással az egész büdös folktronica kifejezés úgy ahogy van (nálam legalábbis mindenképpen a fence remixed az egyik ilyen meghatározó pontja ennek a nevében is perverz stílusnak). hopkinssal is régi pajtások, a) gitározott neki - meg leo abrahamsnak, b) hopkins remixelt neki c) és nyúlt is tőle dal darabot az általa producelt coldplay próbálkozásba (egy refrént konkrétan) d) label pajtások, a dominónál épp úgy mint a fencénél. csinált egy remixet (a king) a rosszul rajzolt fiúnak (nothing's gonna change your mind) az meg egy elég jó választás, ha az embernek van kilenc perce bentről kifelé bámulni, vagy fordítva. ez a videó pedig beszarás, biztos nem ez a helyes kifejezés, de most hirtelen nem jut jobb eszembe. az albumról meg azt kell tudni hogy király barátunk régi, szekrényben kuksoló számai ezek valójában, amiket hopkins leporolt, ráhibáztál erre a porlefújó dologra. brutálisan aktív fickó ez a creosote egyébként, szívesen körülnéznék egyszer a fiókjaiban;)

gyurmapok 2011.06.08. 12:45:33

igen, ellenőriztem azóta én is és fura, hogy elmentem mellette, bár valószínűleg itt-ott láttam a nevét már, csak egyszerűen nem maradt meg. na de most pótolom is, látom van mit bőven..
süti beállítások módosítása