mixünk!

Utózöngék

KONCERTAJÁNLDA

 

 

 

 

 

lemezmustra.jpg

 

 

 

 

 

Címkék

2000es évek (423) 2006 (29) 2007 (24) 2008 (33) 2009 (56) 2010 (69) 2010es évek (250) 2011 (91) 2012 (96) 2013 (110) 2014 (73) 60as évek (66) 70es évek (72) 80as évek (81) 90es évek (174) akusztikus (23) alternatív (75) alternative (68) alternative rock (40) ambient (73) amerikai (262) angol (160) black metal (20) blues (32) brit (42) doom (27) downtempo (48) dubstep (21) egyzene születésnap (61) electro (22) elektronika (253) elektronikus (44) experimental (143) filmzene (50) folk (73) francia (63) funk (20) garage rock (21) hardcore (20) hard rock (30) hiphop (44) house (60) idm (22) indie (92) indie rock (28) instrumentál (25) izlandi (35) jazz (73) kanadai (25) klasszikus (23) krautrock (24) legcikibb kedvenc (25) magyar (70) metal (40) metál (28) minimal (32) német (51) new wave (26) ninja tune (21) noise (21) orosz (22) pop (97) post-punk (26) poszt rock (29) pszichedélia (172) punk (55) rock (299) shoegaze (28) soul (27) soundtrack (35) stoner rock (20) svéd (33) techno (105) zongora (28) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Portishead - Roads

2011.07.12. 09:00 - gyurmapok



Amennyiben korszakokra akarjuk bontani az életünket, sok minden jelentheti egy-egy időszak végét/kezdetét, születés vagy halál, szerelem vagy szakítás, egy mondat, egy ölelés, egy mosoly, egy kézfogás a diplomaosztón, vagy az, hogy elmész a Portishead koncertjére. 

Mert lehetett akármilyen szar a hangosítás, lehetett akármilyen kevés ember is, aki tudta, hogy a visszataps után a Roads jön, hallani a világ legjobb énekesnőjétől* azt a 32 sort, amire azóta vársz, hogy először kirázott a hideg tőle, olyan érzés, amilyet még azok is ritkán élnek át, akiknek egyébként a legtöbb érzésüket zenék váltják ki / irányítják, legalábbis magamból kiindulva így gondolom. Mert ez nem olyan, mint amikor minden hónapban két péntek vagy szombat estéről azzal jövök haza, hogy évszettje meg évbulija. Hogy ennyire magányosnak és szomorúnak érezzem magam bő 5 percen át, hogy felidézzem pillanatok alatt évek fájdalmát, hogy Beth Gibbons minden hangjából szakadó reménytelenséget a magaménak érezzek, erre csak kevés együttes/szám képes, és ez ilyen volt. Fogalmam sincs mi lesz másként ezután, talán semmi, talán többé nem sírok, talán megkomolyodom, talán depressziós leszek, bárhogy is, ezt az emléket halálomig meg akarom tartani. 

*kár belekötni, úgysem engedek a véleményemből 

Címkék: portishead elektronika downtempo 90es évek trip hop






A bejegyzés trackback címe:

https://egyzene.blog.hu/api/trackback/id/tr173059307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

leveletkaptamlájf · http://egyzene.blog.hu/ 2011.07.12. 09:10:10

ez egy hatalmas LIKE (valami miatt mostanában nem tudok a like gombbal tetszést nyilvánítani..)

aki nincs 2011.07.12. 09:48:52

dettó, több értelemben is - egy, giga like, a párnába sírós korszak abszolút himnusza, kettő, nem lehet lájkot nyomni valamiért, pedig.

retinaturner 2011.07.12. 11:38:20

én tudtam lájkolni, de egyáltalán nem ezt bizonyítandó nyomtam meg a tetszik gombot!!!

half nelson 2011.07.12. 15:55:21

nagyon jó koncert volt tényleg, minden rossz körülmény ellenére (a kedvencem, amikor mögöttem egy srác a "lehúzós!!!!" és "rastafari!!!!" szavakat ordibálta felváltva...).
hasonló élmény volt, mint a Radiohead-et látni a Szigeten.

henrik_ · http://egyzene.blog.hu/ 2011.07.12. 16:26:37

vmiért szar a like gomb, ez facebookos hiba.

amúgy nekem az volt hasonló élmény, amikor 5 éves korom óta, hosszas várakozás (23 év) után végre élőben hallottam Jean Michel Jarre-tól az Oxygene part 2-t :)

firdaws 2011.07.14. 11:43:12

kedvencem, örülök, h feltettétek... ;) Köszi
süti beállítások módosítása