Szíved vörösbegy, melynek torkában
hipermangánként gurguláz
a júliusi láz,
s két kitárt szárnya hűen
jelzi, mennyire szeretsz a fűben,
karod szétvetve hanyattfeküdni,
s nézni az ég kerítését,
számtalan lécét és rését,
s számolgatni fölötted
a tölgyek
zöld papírpénzét.
(Bohumil Hrabal)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek