Egy két hónapos, minden nap koncerttel - vagy legalábbis utcazenéléssel (igen, ilyen hidegben is) - megtöltött úgynevezett turné sok mindenre alkalmas. Gyakorlásra, gyakorlatszerzésre, a hidegben utcazenélés egy életre való megkedveléséreutálására, társas kapcsolatok építésére-ápolására, a hazával kapcsolatos gondolatok és nézetek esetleges revideálására, de legalábbis helyretételére, ésatöbbi ésatöbbi. Ésatöbbi.
Az úgynevezett turnéból mindezek mellett rengeteg időt vesz el az OxFord Transit típusú kisbuszban való ülés, úgy is, mint az A-ból B-be történő eljutás tán legfontosabb eszköze. Lévén, hogy rajtam kívül mindenki angol, az én nyelvtudásom pedig ha nem is zéró, de alaposan hagy kívánnivalókat maga után, gyakran kell a beszélgetés helyett (ami amúgy sem opció egy idő után, hiszen minden percet együtt töltünk, így nyolcan) más elfoglaltságokhoz folyamodni. A legegyszerűbb figyelemelterelő eszköz korunk modern vívmánya, a hordozható személyi számítógép, és a merevlemezén elhelyezett mozgóképek bámulása/hallgatása.
Szóval egy két hónapos, minden nap koncerttel megtöltött úgynevezett turné sok mindenre alkalmas, például arra is, hogy bepótoljam több mint húsz éves elmaradásomat, és végignézzem a Twin Peaks-t. Én magam is ama szörnyű, szülői elnyomás alatt élő kölykök táborába tartoztam, akik "még túl kicsik" lévén nem nézhették ezt a Lynch-remeket a tévében. Ami azt illeti, tán valóban egy mukkot nem értettem volna belőle. Most pedig remek szórakozásnak és időtöltésnek bizonyult. És igen, igen, geci jó a vége, majd' mindenki romokban/halottan! Persze ez csak nekem új. Sebaj, sosem késő. És végre jöhet a Szomszédok-összes.
Utolsó kommentek