a vonatablakban fekete fehér filmek suhannak, az egyiken ott vagyok én is, ahogy épp a pályaudvaron állok, de már csak integetek, nem kapaszkodok. meg persze írok, én így sírok: 'úgy nem maradhatsz, ahogy a szél a hóba belerajzolt' rajzolom a hóra, és megvárom, amíg sár lesz az…
Utolsó kommentek