Újabb tinédzserkori, ám ezúttal tragikus aktualitású kedvenc a napi egy. A Slayer a metal zenék egyik alappillére, már ha ennek van értelme, de ha nincs, akkor is. Aki csak érintőlegesen is ismeri a műfajt, annak nem kell őket bemutatni, aki meg nem, annak legyen elég annyi, hogy a zenéjük mellett, a nehezebb, keményebb, zajosabb, zúzósabb, pörgősebb, na (punk, hardcore, metal) stílusokra gyakorolt hatásuk miatt is megkerülhetetlen a társaság.
.jpg)
Egy pókcsípéstől a képregényekben szuperhőssé válnak, a valóságban viszont, és ez egészen morbid ebben a kontextusban, húsevő baktérium kerül a szervezetbe. Az dalszerző-alapító tag, a gitáros Jeff Hanneman sajnos nem lett szuperhős, bár, és ez meg most akármennyire patetikus, sokak szemében mégis. Hogy ki nyugosztalja ezt az embert, azt döntse el mindenki maga, ahogy azt is, hogy a turnégitárossal és mostantól kétes jövővel koncertező Slayer-t megnézi-e júniusban, a Hegyalja fesztiválon.
Utolsó kommentek