Amikor önhibámon kívül át kell hajtanom briciklimmel a Népligetben megrendezett SzeptEmber Feszten, melynek szélső, de annál népszerűbb színpadán az ún. mulatós zenét játszó ún. fellépő pajkosan mosolyogva azt énekli, s mintegy új időknek régi szeleként egyúttal skandáltatja is családok, gyerekek alkotta közönségével (ezáltal megkezdve az amúgy is esedékes átnevelést), hogyaszongya, "Asszony, ne kiabálj sokat, / Mert úgy elverlek, mint a lovat", akkor az első sokk okozta hüledezés közben már tudom, mennyire fogom értékelni a hazatérést, s a pillanatot, mikor beleböngészhetek blogunkba, mert akkor talán elhiszem, hogy nem őrültem meg, és hogy a normálistól (ugye?!) még mindig nem én állok a legtávolabb, akadnak még páran ezen a fertályon, akik máshogy képzelik el a zenét, meg úgy a dolgokat általában. Valamiféle oázisként, szigetként vagy nagyvárosi csődület felett épült, háztetőkre, füstölgő kéményekre néző, poros, békés manzárdszobaként hat most rám a blog, jól esik beléje bújni, messze a förtelem megannyi bugyrától.
Úgyhogy fogom a briciklit, nekiiramodom, toronyiránt lánccal, s megnézem, mi van mára:
Nemrégiben jelent meg eme baltimore-i formációnak az utolsó albuma, melyről most gyors egymásutánban hallgassátok meg ezt a számot! Személy szerint nem emlékszem olyanra, hogy valaha is probléma adódott volna azon bandákkal, melyeknek barkót viselő dobosa volt - s ez most sincs másként. Asszonyverés nélkül is igazán maszkulinná varázsolják seperc alatt a keddünket, ezért kezeskedem. Keddcsináló, mondanám nem annyira eredeti módon, ha szeretnék játszani a szavakkal. Szeretek, úgyhogy mondom. Esetleg (de ezt már kezet tördelve, pironkodva): keddem szottyan rá - és ezzel el is érkeztünk arra a pontra, amikor mindenki szerint hagyjam abba.
Így csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy azoknak, akik velünk ellentétben Európában élnek, az elkövetkezendő hetekben még lehetősége adódik élőben hallani-látni a szintúgy szimpatikus Golden Animals-szel is együtt turnézgató, nevét egy csaknem félszázados sci-fi regényről kölcsönző Flying Eyes-t. Azt hiszem, érdemes.
Utolsó kommentek