Viszonylag kevés magyar zenekarral ápolok bármilyen szempontból is jó viszonyt, de amelyikkel.
A hétvégén kapásból kettővel, legalább.
Felteszem, nem az adventi naptár nyitogatása mellé hallgat az ember egyzenét, de ha mégis, akkor most még kevésbé.
A Nadir valóban nem egy hetedikei csokicsizma zene,a lehető legjobb értelemben. Nagyszerűségük is főleg ebben rejlik. De.
Meg nem értettség és értékek, elvek és őszinteség, (közhelyek?) szóba sem hozom őket, mondom nyilván, vannak FOGÓS RIFFEK és ÜTŐS SZÖVEGEK.
Állatvédelem, elszántság, kitartás? doom? death metal? hardcore? Merauder, Bolt Thrower? 20 év?
hm.
Na, de tényleg, minden nyálaskodás nélkül, a szívemnek igazán kedves ez a magyar (metál) underground kincs. Ha csak. Már meg.
Utolsó kommentek