Mióta nemrég megjelent egy remek cikk a cLOUDDEAD-ről (ami igazán megérdemelne egy kiadós bejegyzést már itt), rendre szedem elő a kedvenc lemezeimet a Mush Records repetroárjából, ami egy-két előadó és a Big Dada mellett a legjelentősebb forrása volt a múlt évtizedben a hiphop iránti igényeim kielégítésének. Tekintve, hogy két Mush-on kiadott lemez után a harmadikat a Big Dadánál készítette, nem csoda, hogy Thavius Beck az egyik kedvencem volt. A pályafutását egyébként már korábban megkezdte: a Global Phlowtations Artist Committee tagjaként már '97-ben, önállóan Adlib-ként pedig '98 óta van jelen, de legnagyobb sikereit a saját nevén érte el. Verbális képességei mellett kiemelkedő producer, őrülten jó alapjai teszik igazán kiemelkedővé, amire a legjobb példa talán a Big Dadán kijött Dialogue.
Egy ideje a hangját sajnos inkább csak az Ableton oktatása kapcsán lehet hallani, de produceri tehetségét szerencsére még mindig kamatoztatja, bár inkább csak a fellépései alkalmával.
Utolsó kommentek