Az a szent meggyőződésem, hogy kevés jobb dolog történhet az emberrel (a karácsonyozós aka agyzsibbasztós) december hónap közepén, mint a két amerikai tagból - nevezetesen Megan Jamesből és Corin Roddickból álló - Purity Ring-gel való kitartó ismerkedés.
A lágy és mégis markáns elektronikából, finom nőiességből, bájos ártatlanságból és ringó lelkesedésből szőtt trekkek azt a nagyon is szerethető hangulatot csempészik az ember nappalijába, amitől egy otthon igazán meghitt tud lenni. Néhol poposabb, énekelhetőbb, néhol sötétebb, kicsit már-már Fever Ray-be hajló északias hangzású, vagy épp Cocorosie-s vidámkodós, ám velejéig tüneményes melódiák követik egymást a 2012-es Shrines c. albumon, amiről az Obedear volt első.
Hasonló zenék többnyire azon szoktak elcsúszni élőben, hogy valamilyen eventbe konvertálva ez a hangulat már alig működik, nem is annyira a közönség méretei, hanem pont a fent említett atmoszféra elillanálása miatt. Na, Purity Ringéknél az lett a megoldás, hogy a performanszaikon különböző fényekkel igyekeznek valamilyen visszhangokkal átitatott, misztikus-elvarázsolt világot (egyesek szerint fényligetet) megidézni, amivel már előcsiklandozható az a kedvesség, amit már néhány sor óta próbálok megragadni.
És hogy mindez mennyire tökéletesen belesimul az adventi fényjátékba, arra legyen az alábbi videó a bizonyíték.
A világító kis ballonok egyébként saját ötleteik, itt el is mondják, hogyan készítették el őket.
Utolsó kommentek