minden napra egy zene

Bénázhatok itt össze-vissza, hogy valami furmányos módszerrel és cirádás szóhasználattal megfogalmazzam, mennyire tökéletes ez a szám, illetve zenekar; de megkímélnék mindenkit, egyrészt mert csak, másrészt mert tök felesleges. A Mark Burgess vezérelte angol posztpunk…

A hétvégi hiánypótlást egy a méretesre hízott Robert Smith által előadott, újévi jókívánságként általam leggyakrabban használt, egyébként „Menj a francba!”-ként is tökéletesen funkcionáló, már-már hihetően vidám The Cure számmal kezdjük. A mélyen lesújtó hír…

Ha lenne rangadója a méltatlanul mellőzött, illetve az érthetetlenül elfeledett zenekaroknak, a Wipers biztosan a dobogón állna. Más kérdés, hogy ez mennyire (volt) az emberiség és mennyire a zenekar agya-, szíve-, és lelkeként nyughatatlanul működő Greg Sage hibája. Határozott…

Nemrégiben, a Death In June posztban már szó esett Douglas P.-ről és Tony Wakeford-ról, meg ha csak egy mondat erejéig, de a Crisis-ről is. A '77-ben alakult, brit kult alakulat a koncerteken túl, ANL, RAR és különféle antifa gyűléseken sarkallta bal-balos masírozásra a népet,…

Folytatva két hete megkezdett austini kirándulásunkat, nem is kell olyan messzire mennünk a TV Torso próbatermétől. A Hundred Visions frontembere, Ben Maddox ugyanis a TV Torso tagja is, de a most bemutatandó zenekara kevésbé finomkodik, kevesebbet pöcsöl a hangszereléssel; ha úgy…

hát ehhez azon kívül, hogy mekkora, csak annyit még, hogy jöhetnek alá a linkek (aki tud) olyan rock számról, amiben a lentinél zseniálisabban használják a xilofont.