minden napra egy zene

"Örvendj publikum, jóhírt közölhetünk!" Szóval én vagyok az új srác és lesz majd minden. Meglát(/hall)játok. De legelőször álljon itt eme gyöngyszem -> Ők egy fasza kis csapat, sokan vannak, dán, svéd és egyesültállamok-beli tagokból áll. Érdemes tudni,hogy a…

Az unalmas, szürke hétköznapokon, munka közben bizony jól jönne egy ilyen távcső. Egy távcső, amivel bele lehetne kukkantani az emberek fejébe, hogy miről is álmodoznak. Józsi bácsi vígan repeszt a motorján a macájával. Erzsike néni meg teliholdban csónakázik egy izmos karú,…

Embert barátjáról - nincs is ideillőbb mondás, hiszen Rebekka az egyik kedvencem, Ane Brun barátnője, a lenti klip és zene alapján pedig, aki az ő barátja, az az én barátom is.  

Hála Istennek, vannak még olyan helyek a Földön, ahol az IKEA-ban is inkább töltényt lovagolnak, mint hogy nyálas buziságokat karistoljanak a kottafüzetükbe. Itte:    

Nagy örömhír jött aznap, amikor kiderült, hogy a Warpaint koncertet ad majd nyáron a hajón a Soundkitchen-nek köszönhetően. Ez a koncertszervező csapat hatalmas piaci rést tömött be olyan zenekarok elhívásával, akikről eddig csak álmodni mertünk - és olyan habokat pakol fel…

pár közhelyet már az elejére: az egyik egy gyengéd figyelmeztetés, hogy bár elképesztő mennyiségű szövegen kell átverekedjed magad, de ha figyelsz, egy csomó linket találsz, a linkeket letöltögetve pedig egy teljes napra elég zene mennyiséget is. ráadásul mindez legális,…

Azért az északiak valahogy tényleg jól tolják. Volt egy-két megkérdőjelezhető prodzsekt, mondjuk a HIM az ezer tó országából, ami azért bohóckodás a javából, de többnyire őszinte és tökös rock muzsikával látnak el minket abból az irányból, ahol moha lepi el a fák…

Nem irigylem az észak-európai országokban született énekesnőket - ha egy-egy kimagaslik közülük, az utánuk következőkre tuti rásütnek egy hasonlósági bélyeget. Igaz, ami igaz, sokukra jellemző az a gyermeki bájosságot és rekedtes nőiességet elegyítő hang, amitől én…

Kíváncsi vagyok, hány darab szempontból lehet összegyűjteni a "leg"-zenéket. Ha éppen tele leszek szabadidővel, talán neki is futok, de minden bizonnyal még akkor is beletelik majd jó néhány órámba, ha elhagyom az évek és műfajok szerinti válogatást. Az is igen…

Szűk egy évvel ezelőtt, amikor elkapott a szégyenérzet, hogy ahhoz képest, hogy diplomám van belőle, milyen mesterien elhanyagolom a francia nyelvet, elkezdtem olvasni a Le Figaro-t a neten. Mit ne mondjak, pár hét után a lelkesedés kezdett alábbhagyni, és ekkor kitűnő időzítéssel…