Eső volt, hideg meg köd Krakkóban, mikor leszálltunk a vonatról, és szinte azon nyomban a fesztivál aznapi helyszínére kellett rohannunk. Ilyen körülmények között érthető, hogy a meghitt, otthonos hangulat, amit a kulturális központ koncerttermében teremtett ez a német fiú, még intenzívebb hatással volt ránk.
Hauschka (magyarul Volker Bertelmann) egy zongorista-zeneszerző. Ő azonban nem elégszik meg ennyivel: kedve szerint átalakítgatja hangszerét a minél összetettebb és változatosabb hangzás elérése céljából. Szóval használ gumit, filcet, ragasztót, alufóliát, pingponglabdát meg még ki tudja, mit. Én láttam nála egy fakopáncs-játékot is, ami a csőrével állandóan odacsapkodott az egyik húrra. Így megy ez: Hauschka eme kiegészítőkkel a húrok és a kalapácsok működését próbálja befolyásolni - elég nagy sikerrel. Teszi mindezt teljesen tudatosan, akár az előadás közben is tartva néhány perc szünetet, hogy szereljen kicsit. Egy klasszikus zenén nevelkedett fül valószínűleg már előre frászt kapna ezektől a megoldásoktól, pedig a végeredmény bizony a legkevésbé sem hallgathatatlan. Sőt, ez a kissé piszkos, zörgő, rezgő hangzás nagyon is passzol a zenék ritmus- és dallamvilágához.
Ékes példája következik ennek a 2005-ös The Prepared Piano című albumról. Nem lepődnék meg, ha tetszene nektek.