1988-at írunk, Hollandia az EB-döntőn 2:0-ra veri a Szovjetuniót, Angliában tetőzik a második Summer of Love. Zenészek egy csoportja alig egy éve fedezte fel magának az akkoriban épp feledésbe merülő, Roland TB-303 névvel ellátott elektronikus hangkeltő berendezést, amiből újszerű, "maró" hangokat tudnak kifacsarni, s ezen hangok négypernégyes ütemekre rakásával megszületett az acid house. Bár ez a zenei stílus Chicagóból származik, mégis az erre jóval fogékonyabb Európában, azon belül is leginkább Angliában terjedt el. Hétvégenként fiatalok tízezrei járták az autópályákat, hogy egész éjszaka MDMA-mámorban bulizzanak az új hangzásokra, önkényesen elfoglalt raktárházakban, vagy például repülőgép-hangárokban. A Thatcher-kormány utolsó intézkedéseinek egyikeként tett róla, hogy törvényben tiltsa az efféle mulatozásokat (ezzel is a klubokba terelve a fiatalságot, ahol ellenőrizhetőbbek), de a zene terjedésének már nem szabhatott határt, így egész Európán végigsöpört az acid house-láz (amiből Magyarország sem maradt ki; 1989-ig kellett várni az első savbulira, ami a Fiatal Művészek Klubjában került megrendezésre). A soron következő, acid alapokon nyugvó, '88-as nótával szeretnék emléket állítani ennek a minden bizonnyal izgalmas és innovatív korszaknak, sok szépet és jót köszönhetek neki.

Érdemes megfigyelni a 42. másodpercnél táncoló sziluettek fantasztikus mozgáskultúráját, engem mindig megmosolyogtat. :)